Gondozó művészet a botttrop -ban: betekintés a nők láthatatlan munkájába

Gondozó művészet a botttrop -ban: betekintés a nők láthatatlan munkájába

A Botttrop szívében új kiállítást nyit meg, amely egy gyakran figyelmen kívül hagyott, de még mindig nélkülözhetetlen témával foglalkozik: az 1960 -as évek óta a művészet ápolási munkája. Ez a kiállítás átfogó elemzést kínál, és megmutatja a nők számára hagyományosan kinevezett tevékenységek művészi ábrázolását, például háztartást és gyermekgondozást. Izgalmas vállalkozás, hogy nem csak a művészeti gyakorlatot, hanem a társadalmi normákat is megkérdőjelezik.

A kiállítás katalógusa, amelyet Friederike Sigler és Linda Walther tett közzé, betekintést nyújt a világ minden tájáról származó művészek számos alkotásába. A kiválasztás világossá teszi, hogy az ápolási munka egy univerzális téma, amely messze túlmutat a nemzeti határokon. A kiállítás magában foglalja a németországi, spanyol, olasz, lengyel, dél -afrikai, sőt Észak- és Dél -Amerikából származó művészek hozzájárulását, amelyek hangsúlyozzák a téma sokféleségét és globális dimenzióit.

A gondozási munka relevanciája

A kiállítás relevanciája annál is figyelemre méltóbb, ha figyelembe vesszük, hogy a gondozási munka, annak ellenére, hogy mindennapi életünkben mindenütt jelen van, gyakran láthatatlan. Úgy tűnik, hogy a társadalmi és családi kötelezettségek, amelyek elsősorban a nőknek tulajdonítják, önmagában kérdés. Ennek kevésbé kapcsolódik a természethez vagy a biológiai különbségekhez, hanem inkább a társadalom által meghatározott történelmi és kulturális konstrukciókhoz. Ezeknek a példaképeknek a eredete a 18. századra nyúlik vissza, amikor a köz- és a magánélet elválasztása egyre inkább lehorgonyzott.

Nyilvánvaló, hogy a kiállításon bemutatott szerkesztők és művészek megkérdőjelezik a társadalmi hozzárendeléseket és a kapcsolódó elvárásokat. A kiállítás központi aggodalma az ápolási munka láthatóságának növelése, valamint a fénybe történő értékes és figyelemre méltó tevékenységnek is. A modern társadalmakban, amelyekben a jövedelemszerző foglalkoztatás dominál a magánszektor mindennapi tevékenységein keresztül, ezt a megközelítést forradalminak lehet tekinteni

Különösen érdekes az a művészet anyagáról és alakjáról szóló vita, amely szerint a művész és az ápolási munkás összekapcsolódik egymással. Az olyan anyagokat, mint a mosoda vagy a mindennapi tárgyak, feldolgozzák a munkákban, és felkéri Önt, hogy tükrözze az ápolási munka értékét. Az ezeket az anyagokat használó művészeti gyakorlatok új módszereket nyitnak meg a társadalmi normák megkérdőjelezésére és a művészet és a mindennapi élet közötti megosztás áthidalására.

művészet a valóság és a reprezentáció között

A kiállítás másik figyelemre méltó aspektusa az, ahogyan a művész és művészete közötti határok elmosódnak. Számos cikkben a művészek maguk is megjelennek munkájukban, közvetlen kapcsolatot teremtve az életkörnyezetük és a művészi alkotás között. Ez diskurzust hoz létre a szerep és az identitás egyenletéről: A művész a háziasszony is? És hogyan befolyásolja ez a művészeted felfogását?

A kiállítás felszólítja a nézőt, hogy gondolkozzon a művészet uralkodó értelmezéseire, és kérje meg a gyakran merev kategóriákat, amelyekben a nők és munkájuk beragadtak. Itt a művészet itt a változás eszközévé válik, amely nemcsak serkenti a gondolkodást, hanem a meglévő hatalmi struktúrák kezelésének kihívásait is.

A műalkotások bemutatása a kiállításon. A hozzájárulások gyakran úgy tűnik, hogy egyértelmű politikai üzeneteket közvetítenek. Ez a meghatározás azonban korlátozhatja a művészi nyilatkozat összetettségét és akadályozhatja az innovatív értelmezéseket. Azáltal, hogy a műveket pusztán politikai szándékú járművekként mutatják be, az útvonal provokatív és játékos szempontjaiból sok minden található.

A gondozási munka új tudatossága

A Bottrop kiállítás nemcsak fontos lépés a művészet gondozási munka láthatóságának, hanem a társadalomhoz való kérésnek, a saját cselekedeteiről és a kapcsolódó elvárásokról is. Azáltal, hogy ezeket a témákat napirendre helyezi, a művészek és a szerkesztők hozzájárulnak a nemi szerepekről és a társadalmi normákról szóló szükséges viták kezdeményezéséhez. A gondozási munka vizsgálata különféle perspektívákat nyit meg, és felkéri Önt, hogy ellenőrizze saját értékeit, és esetleg újradefiniáljon. A művész, mint gondozó munkavállaló nemcsak szerepet játszik, hanem a társadalom és annak értékeinek mélyebb megértésének kulcsa is.

A gondozási munka szerepe a társadalomban

gondozási munka, azaz a rokonok gondozása és gondozása, valamint a házi feladatok elvégzése, sok társadalom társadalmi struktúrájának központi elemei. Ezeket a tevékenységeket gyakran nem fizetik ki, és ezeket elsősorban a nők végzik. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanulmánya szerint a nők világszerte a fizetetlen ápolási munka körülbelül 76,2 % -át teszik ki, míg a férfiak csak 28,9 % -ot tesznek. Ez az egyenlőtlen eloszlás szemlélteti, hogy a társadalomban milyen mélyen gyökerező szerepek vannak, és milyen kihívások merülnek fel.

Egy másik szempont a tevékenységek társadalmi elismerése. Az ápolási munkát gyakran nemcsak kevésbé értékesnek, hanem természetesen is tekintik. Például Németországban 2021 -ben elfogadták a gondozó rokonok jogainak megerősítését, amely azonban továbbra is kérdéseket tesz a pénzügyi javadalmazással és az ápolási tevékenységek társadalmi elismerésével kapcsolatban. A téma összetett, és mély diskurzust igényel a társadalmi normákról és az értékekről.

A társadalmi mozgalmak hatása az ápolási munka észlelésére

Az 1960 -as évek óta eltelt női mozgalom alapvető változást kezdeményezett az ápolási munka észlelésében. A fontos igények a gondozási munka igazságosabb eloszlása és ezen tevékenységek társadalmi szempontból értékes elismerése volt. Az utóbbi évtizedekben különféle kezdeményezéseket indítottak, amelyek célja a gondozási munka láthatóságának növelése és a nemek-specifikus feladatokról szóló vita előmozdítása.

A témáról szóló információk olyan webhelyeken tekinthetők meg, mint a oecd , valamint nők mozgása Hol találhatók meg a cselekvésre. A cél továbbra is az ápolási munka újradefiniálása és megértése mind az egyéni, mind a társadalmi környezetben.

A gondozási munka jövője

Az ápolási munkáról szóló vitát tovább fokozza a jelenlegi társadalmi fejlemények, például a gondozásra szoruló ember egyre növekvő száma és a nők növekvő jövedelmező foglalkoztatása. A Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint a németországi gondozásra szoruló emberek száma 2030 -ra körülbelül 4,5 millióra növekszik. Ez a szervezet és a gondozási munkák megoszlásának kérdését teszi ki, mint valaha.

A tisztességes javadalmazás iránti igény és a gondozási munka elismerése egyre hangosabb. Ezek a témák szintén a komplex társadalmi -politikai viták részét képezik, és innovatív megoldásokat igényelnek a változó társadalmi követelmények teljesítéséhez. A tanulmányok azt mutatják, hogy a tisztességes javadalmazási rendszer végrehajtása az ápolási munkára nemcsak az érintett személyek számára előnyös, hanem az egész társadalmat is erősíti azáltal, hogy az erőforrások tisztességesebb eloszlásához vezet.