A múlt tanításai: Hogyan kezelték a jégkorszak vadászokat az éghajlatváltozással

A múlt tanításai: Hogyan kezelték a jégkorszak vadászokat az éghajlatváltozással

Az emberiség évszázadok óta foglalkozik azzal, hogy a korábbi generációk hogyan foglalkoztak a szélsőséges éghajlati viszonyokkal. A jégkorszak fogain alapuló új tanulmány értékes tudást nyújthat a mai világunk számára. Egy interdiszciplináris kutatócsoport megállapította, hogy őseink drámai környezeti változásokkal szembesültek az utolsó jégkorszakban, és alkalmazkodniuk kellett a túléléshez.

A fogak felfedezése

A Senckenberg Emberi Evolúciós Központ és a Tübingen Egyetem Palaeoenvirth tudósai úttörő módszert fejlesztettek ki az emberi fogak Európa elemzésére. A fogak a legkeményebb szövetek az emberi testben, ezért gyakran a korábbi emberek legjobban megőrzött maradványai. Ez lehetővé tette egy egyedi adatrekord gyűjtését és értékelését, amely 450 őskori ember fogászati ​​adatait tartalmazza.

betekintés a múltba

Ezeknek a fogaknak az elemzése érdekes mintákat mutatott a közösségek genetikai struktúrájában az utolsó jégkorszakban. Körülbelül 47 000–28 000 évvel ezelőtt a Nyugat- és Kelet-Európában a különféle csoportok szorosan hálózatba kerültek, amelyet valószínűleg a nyitott sztyepp tájak kedveltek, amelyben az emlősök nagy állománya élt- ez a vadászok és a gyűjtők számára alapvető élelmiszerforrás.

Az éghajlatváltozás következményei

A hideg periódus beillesztésével 28 000 és 14 700 évvel korábban, mindkét régióban drámai csökkenés történt a populációkban. A genetikai elemzések azt mutatják, hogy a közösségek közötti kapcsolatok eltörtek és a genetikai sokféleség eltűnt. Ez szemlélteti, hogy az éghajlati változások milyen erősen befolyásolhatják a demográfia és a korai emberek túlélését.

Tanuljon a múltból

Ennek a tanulmánynak a fontossága túlmutat a múlt pusztán ábrázolásán. A tanulmányvezető, Hannes Rathmann hangsúlyozza a korábbi közösségek tapasztalataiból való tanulás szükségességét, miközben feltesszük magunkat a jövő összetett környezeti kérdéseit. Ha a korábban fennmaradó éghajlati szélsőségek fenyegetik a populációkat, akkor manapság hasonló kihívásokkal szembesülünk.

Az előrelépés

Amikor a hőmérséklet emelkedett és a gleccserek visszavonultak, a Nyugat- és Kelet-Európa népességszegény közössége felépült. A stabilabb éghajlathoz való visszatérés az áttelepítéshez és a migrációhoz (invázió) vezetett, amely a mai napra emlékeztet, amelyben az éghajlati változások hatalmas társadalmi és gazdasági változásokat is okoznak.

Összességében ez a tanulmány megmutatja, hogy az alkalmazkodóképesség és a hálózatépítés milyen elengedhetetlen a válság idején. A múlt tanulságai döntő lehetnek a jelenlegi és jövőbeli éghajlati kihívásokkal kapcsolatos reakcióink megtervezéséhez. Rajánunk rajtunk múlik, hogy ezeket az eredményeket figyelembe vesszük és intézkedéseket tegyünk a jelenlegi éghajlati válság hatásainak minimalizálása érdekében.

- nag