A demokrácia jövője: A szakértők megvitatják a kihívásokat Berlinben
A demokrácia jövője: A szakértők megvitatják a kihívásokat Berlinben
Urania Berlin, Deutschland - 2025. április 22 -én egy jelentős vita folyik, amely a parlamenti demokrácia fejlődésével foglalkozik Angliában, az Egyesült Államokban és Franciaországban a 18. századból. Az eseményre április 29 -én, 7.30 -kor kerül sor. Urániában Berlin, és a Scripts Excellence Cluster szervezi. A belépési költségek 8 euróba kerülnek, csökkentett 5 euró. A résztvevők Natascha Freundel, az RBB-Radio3 közismert újságírója és szerkesztője, valamint Philipp LePenies, a Berlini Szabad Egyetem politológusának professzora. Freundel a "A második gondolat" vita podcastjának moderátora.
A "Liberális forgatókönyv jövőjének" viták sorozatát 2021 -ben indították, hogy megvilágítsák a liberális demokráciák válságát és kihívásait. Ez a vita különösen szemlélteti a polgárok és a megválasztott képviselők állandó megújulásának és legitimációjának fontosságát. Ez azonban túlmutat a puszta történelmi nézeten, és foglalkozik a parlamenti demokráciák törékenységével és azok történelmi fenyegetéseivel is.
A demokrácia történelmi kontextusa
A parlamenti demokráciába való áttérésnek hosszú története van, amelyet olyan döntő események alakítottak ki, mint a francia forradalom és az amerikai forradalom. Mindkét forradalom elősegítette az egalitárius szellemet, amely megkérdőjelezte a régi hierarchiákat, és lehetővé tette a politikai részvételt. Az amerikai forradalom stabil republikánus rendhez vezetett, de a francia forradalom nem hozta ugyanezt. Ehelyett az erőszak és a Napóleon rezsimje követte, amely fenntarthatóan befolyásolta a politikai tájat Baden-Württemberg politikai oktatási központja jelentése.
A 19. században számos demokratikus erőfeszítést Európában erősen elnyomtak, és a stabil demokratikus rend célja messze tűnt. Például Németországban a forradalmi, a demokratikus reformok és a nemzeti egység megpróbált megkövetelni, azonban nem lehet valódi demokrácia. 1848. május 18 -án az első szabadon választott német parlament a frankfurti Paulskirche -ben találkozott, ám Németország 1918 -ig továbbra is alkotmányos monarchia maradt. Ezt a monarchiát az alkotmányok korlátozták, de az uralkodók jogot tartottak a parlamentek feloldására.
A demokráciához vezető út Németországban
A németországi politikai fejlődést az államok közötti nagy különbségek jellemezték. Míg Poroszországban Poroszországban 1918 -ig szavazni kellett szavazni, más államok, például Baden és Württemberg fejlettebb szavazati jogokkal és alkotmányokkal rendelkeztek. A demokratikus folyamatok gyakorolhatók ezekben a régiókban. A nők csak az 1918/19 -es monarchiák bukásával küzdöttek szavazati jogukkal, de korábban aktív női mozgalmat kezdeményeztek. A Weimari Köztársaság (1918–1933) végül képviselte az első demokráciát a német talajon, beleértve a tábornokot és a férfiak és nők szavazati jogát.A második világháború vége után a Németországban a demokráciát újjáépítették, amelyet a náci terrorista rezsim tapasztalatai erősen alakítottak. Az 1949 -ben elfogadott alapjog alkotmányos keretet adott a németországi demokráciának, és egyértelműen befolyásolta az emberi jogok általános nyilatkozatát 1948 -tól. A közelgő berlini vita tehát nemcsak történelmi perspektívákat kínál, hanem felveti a demokráciát érintő jelenlegi kihívásokat és kérdéseket is. A Freie Universität Berlin Fontos hozzájárulást nyújt a demokratikus értékekről és annak jövőbeli formájáról szóló vitahoz.
| Details | |
|---|---|
| Ort | Urania Berlin, Deutschland |
| Quellen | |