Franka Kunik kapja a fájdalomkutatásért járó elismert előadási díjat Würzburgban

Franka Kunik kapja a fájdalomkutatásért járó elismert előadási díjat Würzburgban

A kisszálas neuropátiával (SFN) kapcsolatos kutatások jelentős előrehaladást értek el: Franka Kunik, a Würzburgi Egyetemi Kórház doktorandusza ma elnyerte a „Legjobb fiatal tudomány” előadás díjat a mannheimi Német Fájdalom Kongresszuson. Az Ön csapata Prof. Dr. Nurcan Üçeyler vezetésével négy éven keresztül 42 olyan beteget vizsgált, akik ebben a fájdalmas betegségben szenvednek, amely a finom idegrostokat érinti, és gyakran égető fájdalommal és rendellenes érzésekkel, például bizsergő kéz- és lábfejjel jár. A 400 eurós díjjal munkája jelentős eredményeit ismerik el, amelyek felmérések, neurológiai vizsgálatok és különböző mérési módszerek – köztük szaruhártya konfokális mikroszkópia és a bőr beidegzést vizsgáló bőrmintavételi eljárás – keverékén alapulnak.

A vizsgálat eredményei árulkodóak: A hosszú távú megfigyelés ellenére az idegkárosodás nem romlott jelentősen. A résztvevők csaknem fele azonban fokozott vagy növekvő fájdalomról számolt be. Gyakori mellékhatás a kényelmetlenség fokozódása volt. Azt is kimutatták, hogy a kis idegrostok leletei összességében stabilak maradtak, ami a betegség érdekes stabilitását jelzi. Csak a hő- és hidegérzet enyhe romlása volt észlelhető.

A prediabétesz hatása

Különösen figyelemre méltó a prediabétesz hatása az SFN lefolyására. Míg az idiopátiás SFN-ben szenvedő betegek idegműködése stabilabb volt, addig a prediabéteszes betegek állapota romlást szenvedett, és fokozott fájdalmas rohamokról számoltak be. Ez arra utal, hogy az életmódbeli változtatások, például az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás döntő fontosságúak lehetnek a cukorbetegség kialakulásának megállításában és a neuropátia enyhítésében. Franka Kunik hangsúlyozta, hogy további vizsgálatokat tervez ezzel kapcsolatban, amelyek egy DFG által finanszírozott projekt részeként valósulnak meg, amely az SFN-ben a nociceptor szenzibilizáció mechanizmusaira összpontosít.

Innovatív vizsgálati módszerek

Különféle innovatív és noninvazív módszereket alkalmaznak az SFN pontos diagnosztizálására. Ide tartozik a Laser Doppler Imager Flare módszer, amely az axonreflexhez kapcsolódó fellángolási választ méri, valamint a kvantitatív szenzoros vizsgálat (QST), amely a hőmérsékletet és a fájdalomküszöböt vizsgálja. Ez utóbbi körülbelül 30 percet vesz igénybe, és értékes információkat nyújt az idegműködésről. A módszerek azonban alkalmazásukat is korlátozzák mind a rendelkezésre állás, mind a betegek szükséges együttműködése tekintetében.

Ezenkívül a szaruhártya konfokális mikroszkópiáját használják a szaruhártya idegparamétereinek módosítására. Az előrelépések ellenére még mindig sok a tennivaló az SFN okainak és kezelési lehetőségeinek javításán. A további kvantitatív tesztek, mint például a hőszabályozó verejtékteszt (TST) és a bőrszövet biopszia alkalmazása azt mutatja, hogy a kutatás izgalmas, de kihívásokkal teli úton halad.

A különböző vizsgálati módszerek – például a kisrostos neuropátia diagnosztikájánál leírtak – alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy a betegek a lehető legjobb kezelést tudják nyújtani. Franka Kunik és csapata eredményei rávilágítanak e betegség összetett lefolyására és a célzott kutatások által megnyíló lehetőségekre. Továbbra is izgalmas látni, milyen fejlemények fognak megjelenni a jövőben.

A tanulmány részleteivel kapcsolatos további információkért a mainfranken.news és a Visitst-top-young PMC.