A múlt szellemei: Nyomokat keresünk Langlütjen ördögszigetén

A múlt szellemei: Nyomokat keresünk Langlütjen ördögszigetén

Az Északi-tenger árnyékában, Bremerhaven partjaitól mintegy két kilométerre található a két iszapos sziget, Langlütjen I. és II. Ezek az ember alkotta szigetek, amelyek együttesen 33 000 négyzetméteresek, több mint 150 éves múltra tekintenek vissza, és katonai használat és a múlt sötét fejezetei jellemzik. T Online beszámol arról, hogy Langlütjent eredetileg védelmi erődítménynek szánták az 1848 és 1864 közötti német-dán háborúk idején.

A Langlütjen I építési munkálatai 1869-ben kezdődtek, és 300 munkás szállította az anyagot egy 1,6 kilométer hosszú, csak apálykor járható úton. A tengerparti erőd végül 1871-ben elkészült és fegyverekkel felszerelték, bár használat közben soha nem használták. A Langlütjen II 1872 és 1876 között következett, és csak 1914-ben kapta meg a fegyverzetét. Mindkét sziget ma az alsó-szászországi Watt-tenger Nemzeti Park része, és szigorú védelmi feltételek alatt áll.

A szigetek sötét története

A Langlütjen II sötét történetét beárnyékolják a Gestapo kínzóhelyeként való használatáról szóló jelentések. 1933 és 1934 között a sziget a politikai foglyok „védő fogolytáborává” vált, és a becslések szerint körülbelül 100 embert kínoztak meg és gyilkoltak meg. A szenvedők sikoltozása egészen a partig hallatszott, így a sziget az „Ördög-sziget” és a „Tenger alatti koncentrációs tábor” nevet kapta. A náci korszak fájdalmas emlékei egy nagyobb elbeszélés részét képezik, amely felvázolja a 19. századi németországi haditengerészet és katonaság történetét. így Tengerészeti Múzeum kifejtette, 1848, az első német forradalom éve egyben a szervezett haditengerészet kezdete is volt.

A birodalom kikötőjében gyors haditengerészeti fegyverkezés tapasztalható, ami végül Németország elszigetelődéséhez vezetett a nemzetközi politikai színtéren. Ezek a katonai törekvések tükröződnek a szigetek létesítményeiben, amelyek a brémai kikötők védelmét szolgáló nagyobb védelmi rendszer részét képezték.

A szigetek sorsa

Az első világháború után a fegyvereket leszerelték vagy felrobbantották, és a romok ma is látható tanúi ennek az eseménydús történelemnek. A Langlütjen II-t katonai célokra használták egészen a második világháborúig, mire a létesítmények végleg veszteségessé váltak és rossz szerkezeti állapotban maradtak. A szigetekre ma tilos bemenni, bár vezetett túrákra van lehetőség.

Érdekesség, hogy a szigeteket 2005-ben adták eladásra, és 2006-ban új tulajdonosra találtak, egy oldenburgi üzletasszonyra. Az a tervük, hogy Langlütjent alacsony hatású turizmusra használják fel, feszültséget okoz a nemzeti park védelmi szabályzatában. Az eddigi hírek szerint már 2015-ben is gondok voltak azzal, hogy látogatócsoportok zavarják a nemzeti park csendes övezetét, miközben a háttérben a haditengerészeti erődök maradványai roskadoznak.

Összefoglalva: Langlütjen szigeteinek története nemcsak a haditengerészet történetének része, hanem a múlt borzalmainak emlékhelye is, amelyet meg kell őrizni.