Fiatal rablók Brémában: A szegénység és a menekülés bûnné válik

Fiatal rablók Brémában: A szegénység és a menekülés bûnné válik

Amikor a kölni és azon túli jelenlegi kihívásokról beszélünk, ismételten találkozunk a migráció és a bűnözés közötti érintkezési pontokkal. Különösen leleplező eset Brémából származik, ahol Kereszti János riporter egy évet töltött az úgynevezett „fiatal rablók” világának vizsgálatával. Ez a fiatal migránsokból álló csoport azért rabol ki embereket, hogy olyan értékeket szerezzenek be, mint például aranyláncok, órák és mobiltelefonok. Kereszti leírja, hogy Mohamed (20) és Jawad (19) észak-afrikai származású, hogy Európába meneküljenek a szegénység és a kilátástalanság elől szülőhazájukban, és ott bűnözőkké váltak, többek között lopás és súlyos testi sértés megkísérlése miatt. Mindketten olyan rosszul jártak, hogy végül börtönbe kellett kerülniük, amit történeteikben nem is titkolnak el.

Miután Mohamed nemrég szabadult a börtönből, Kereszti szerette volna elmesélni történetét, és feltárni a leírt bűncselekmények hátterét. A két fiatal, akik szüleik nélkül tettek meg hosszú utakat Európán keresztül, részben áldozatnak tekintik magukat, de elismerik bűneiket. Megdöbbentő hatásuk ellenére figyelemre méltó, milyen erős az igény, hogy meghallgassák.

Hátterek és triggerek

A migránsok kis hányada valóban bűncselekményt követ el, ám Kereszti kutatása szerint sok tényező vezet a viselkedésükhöz. A Szövetségi Polgári Oktatási Ügynökség megállapításai szerint a migráns hátterű fiatalok gyakran hajlamosabbak a bűnözésre, de ez nem tekinthető a migránsok egyedüli problémájának. A kulcsfontosságú szempont itt az, hogy az életkörülmények, például a szegénység és a stresszes társadalmi kontextusok nagymértékben befolyásolják a viselkedést.

A helyi és bevándorló fiatalok körében a bûnözés növekedése figyelhetõ meg, különösen 2022 óta. Az erõszakos bûnözés, amely gyakran összefügg a menekültek közös szállásán kialakult konfliktusokkal, szintén a vita fontos aspektusa. De az iskolák és a bölcsődék jobb felszerelésére is szükség van ahhoz, hogy ismét e gyermekek integrációjára összpontosíthassunk, és megakadályozzuk őket abban, hogy bűnös életet folytassanak.

Közfelfogás és statisztika

A bevándorlók által elkövetett bűncselekményekről szóló hírek fokozzák a lakosság integrációval és biztonsággal kapcsolatos félelmét. A rendőrségi bűnözési statisztikák azt mutatják, hogy a migránsok felülreprezentáltak, de ez számos demográfiai tényezőnek is betudható. Érdekesség, hogy a munkaerőpiacra bejutott migránsok közül a felnőttek ritkán követnek el bűncselekményt. Ez a megállapítás arra utal, hogy jobb kilátások esetén csökken a bűnözés kockázata.

Statisztikailag elmondható, hogy a bevándorlók a gyanúsítottak 8,8%-át teszik ki, bár arányuk a lakosságon belül 4% körüli. A fiatalkori bûnözés fogalma, különösen a 12–15 évesek körében, az elmúlt években megnövekedett, és azt mutatja, hogy ezzel a kérdéssel sürgõsen foglalkozni kell.

Összességében pozitív jel az a tény, hogy Németországban 2019 óta stabil vagy csökken a bűnözés, annak ellenére, hogy egyes területeken a fent említett növekedés történt. Mindazonáltal továbbra is reménykedni kell abban, hogy a migránsok integrációját és életkörülményeinek javítását tovább mozdítják elő annak érdekében, hogy ne csak az egyéni sorsok, mint Mohamed és Jawad, igazságot szolgáltassunk, hanem a társadalom egészének is egyértelmű reményt adjon.

A belső biztonság nem csupán törvényi és rendőrségi kérdés, hanem társadalmi viszonyok, oktatás és perspektívateremtés kérdése is. Ez mindannyiunkat érint.