Suche
Mein Konto
Klímaváltozás: több mint hőség! A diákok szorongással küzdenek
A cikk kiemeli az éghajlatváltozás hatásait a hamburgi mentális egészségre, különösen a diákok körében. Június 23-án olyan felmérési eredményeket mutatnak be, amelyek az éghajlati félelemmel és annak hatásaival foglalkoznak.
Klímaváltozás: több mint hőség! A diákok szorongással küzdenek
A mai világban az éghajlatváltozás olyan téma, amely valószínűleg nem tűnik új számodra. Nemrég megjelent cikk szerzője Hamburg.de megmutatja, hogy a globális felmelegedés hatásai nemcsak a természetet, hanem az egészségünket is nagy megterhelésnek teszik ki. Különösen a mentális egészség szenved az éghajlatváltozástól. Ezt mutatja a Hamburgi Alkalmazott Tudományok Egyeteme (HAW) felmérésének riasztó eredménye is, amely szerint a hallgatók csaknem fele éghajlati félelemtől szenved.
Az éghajlatváltozás intenzívebb hőhullámokat és gyakoribb szélsőséges csapadékot okoz, ami nemcsak az időjárást változtatja meg, hanem közvetlenül a pszichénkre is hatással van. Ezek az extrém időjárási események, mint például az árvizek és aszályok, sok ember számára óriási pszichés stresszt okoznak. A „Klímaváltozás és a hallgatók egészsége” című tanulmány (KLIM MENT) azt mutatja, hogy a stresszes hétköznapokat sok egyetemen rontja a klímaváltozás következményeivel való folyamatos szembenézés is.
A szélsőségek okozta pszichés stressz
De mi az, ami igazán zavar minket? Hangos PMC Az éghajlatváltozás a mentális betegségek, például a depresszió és a szorongásos zavarok számának növekedéséhez vezethet. Új szindrómák, például éghajlati szorongás vagy szolastalgia fenyegetőben vannak. A szolastalgia az elveszett élettér miatti gyász érzését írja le, és különösen azokat az embereket érinti, akik változást tapasztalnak ismerős környezetükben. Ennek közvetlen következménye az érzelmi reakciók, például a tehetetlenség, amelyeket a természeti katasztrófák állandó fenyegetése vált ki.
A hatások gyakran drasztikusak. A hőhullámok például nemcsak fizikai egészségügyi kockázatokhoz vezetnek, hanem még az erőszakra és az öngyilkosságokra való hajlamot is növelhetik. Sokan tapasztalják a poszttraumás stressz zavar (PTSD) tüneteit szélsőséges időjárási események, például a Katrina hurrikán után. A mentális egészségre nehezedő nyomást tovább növelik az előre jelzett gazdasági válságok, az élelmiszerhiány és a migráció, amelyek gyakran kísérik ezeket a változásokat.
Erőforrások a jövő számára
Hogyan lehet ezt ellensúlyozni? A szakértők a megelőző intézkedések megerősítését javasolják a pszichiátriai ellátásban. Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség rámutat, hogy nem minden embert érintenek egyformán a pszichológiai következmények. Ezért fontos a kockázati csoportok azonosítása és megfelelő ajánlatok kialakítása. A pszichiátriai képzést és továbbképzést is ki kell terjeszteni az éghajlatváltozással és annak egészségügyi következményeivel kapcsolatos ismeretekre.
Egy másik lépés a helyes irányba a klímabarát intézkedésekre való összpontosítás lehet a pszichiátriai ellátásban. A Német Pszichiátriai és Pszichoterápiás Társaság (DGPPN) például elkötelezte magát a klímasemlegesség mellett 2030-ig, és a klímaváltozás kihívásaihoz való alkalmazkodásra szólít fel.
2025. június 23-án 10:00 és 12:00 óra között egy online esemény keretében mutatják be a HAW tanulmány eredményeit. A regisztráció már lehetséges. 2025. július 1-től részletes cikk jelenik meg a HAW tanulmányáról a „Science made in Hamburg” címmel.
Tartsa szemmel ezeket a témákat, mert az éghajlatváltozás nemcsak környezeti probléma, hanem a társadalom egészének egészségügyi problémája is – és mindannyian arra vagyunk hivatva, hogy dolgozzunk rajta!