Európa válaszút előtt áll: egyedül Oroszország és Kína ellen?

Európa válaszút előtt áll: egyedül Oroszország és Kína ellen?

Németországban és különösen itt Kölnben a biztonság kérdése ismét a vita középpontjában áll. A NATO több mint hét évtizede garantált biztonságát egyre inkább próbára teszik. A geopolitikai helyzet drámaian megváltozott az autokráciák – például Oroszország, Kína, sőt az USA – összecsapásával. E fejlemény nyomán világossá válik, hogy Európa a jövőben arra kényszerülhet, hogy megerősítse önálló védelmi képességét, hogy megvédje magát a potenciális fenyegetésekkel szemben. Ezen a ponton az Osthessen-News beszámol arról, hogy... egy központi diskurzus indul.

Az elmúlt néhány év, különösen Donald Trump elnöksége megmutatta, hogy az Egyesült Államok Európának nyújtott támogatását már nem lehet magától értetődőnek tekinteni. Ez a feltételezés téves ítéletnek bizonyult; úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok kevésbé hajlandó kiállni Európa biztonságáért. Így nem meglepő, hogy Európa jövőbeli szerepéről a világban szó esett a legutóbbi NATO-csúcson Hágában, 2025 júniusában. A találkozó nem volt kevesebb, mint a legnagyobb biztonságpolitikai felfordulás a hidegháború vége óta, ahol a NATO védelmi képességét is meg akarták erősíteni (a szövetségi kormány jelentése ...).

Személyes felelősség és kihívások

Rainer Meyer nyugállományú dandártábornok július 24-én tart előadást Bronnzellben, amely pontosan ezekkel a témákkal foglalkozik. Felszólítja az európaiakat, hogy potenciálisan vállalják a felelősséget, nehogy beárnyékolják őket egy esetleges Oroszország, Kína, Irán és más Nyugat-ellenes szereplők ellenszövetsége. Ahogy a NATO körüli vita is mutatja, az európai államok már nem nagyhatalmak, hanem regionális érdekekkel rendelkező középhatalmak. Kérdéses, hogy a közös európai biztonsági architektúrához való visszatérés valósággá válhat-e (De Gruyter Brill jelentése szerint…).

Fokozott európai katonai együttműködésre lehet szükség a biztonsági rések megszüntetéséhez. Különösen Németországot tekintik a NATO potenciális gerincének Európában. Nyilvánvaló azonban, hogy a Bundeswehr és a katonai kapacitások jelentős fejlesztésére van szükség ahhoz, hogy az egyre bonyolultabb biztonsági helyzetben az amerikai jelenlét elvesztése miatti hiányosságokat bezárják. A cél akár 460 000 katona lenne az aktív és tartalékos egységekben. Ez összhangban van a NATO két százalékos céljával, amelyet Németország 2024-ig szeretne teljesíteni (a szövetségi kormány jelentése szerint...).

A változás útja

Ahogy a NATO-csúcson már világossá vált, egyértelműen cselekvésre van szükség a védelmi ipar megerősítése és a katonai képességek bővítése terén. A védelmi kiadások 2035-re a GDP 3,5 százalékára történő emelése is azt mutatja, hogy a szövetségi kormány hajlandó megerősíteni biztonsági architektúrája ellenálló képességét. Jelentős lépés a nehéz időkben.

Összességében elmondható, hogy az Európa biztonságáról szóló vita a regionális, geopolitikai viszonyok miatt egyre dinamikusabb. A kihívás az, hogy minden érintett nemzetnek össze kell hangolnia érdekeit és képességeit, hogy ne vesszen el a nemzetközi hatalmi játszmában. Továbbra is várni kell, hogyan alakul az európai biztonsági architektúra, és hogy lehetséges lesz-e az önérvényesítés és a transzatlanti együttműködés közötti kötélen járni.

Így már nagyon várhatja Rainer Meyer nyugalmazott dandártábornok közelgő eseményét a bronnzelli Jägerhausban. Az ott megvitatott kérdések mindannyiunkat érintenek, és központi szerepet játszanak Európa biztonságának jövője szempontjából.