Aktív nyugdíj 2026: Többet dolgoznak a nyugdíjasok – erős különbségek a nemek között!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Ismerje meg, hogy a 2026-tól tervezett aktív nyugdíj hogyan kínál adókedvezményeket az idősebb munkavállalók számára, hogy aktívak maradjanak.

Erfahren Sie, wie die geplante Aktivrente ab 2026 älteren Arbeitnehmern steuerliche Anreize bietet, um weiterhin aktiv zu bleiben.
Ismerje meg, hogy a 2026-tól tervezett aktív nyugdíj hogyan kínál adókedvezményeket az idősebb munkavállalók számára, hogy aktívak maradjanak.

Aktív nyugdíj 2026: Többet dolgoznak a nyugdíjasok – erős különbségek a nemek között!

Figyelemre méltó tendenciával küzd a német munkaerőpiac: egyre több nyugdíjas hajlandó továbbra is aktívan dolgozni. A jelenlegi adatok már ezt mutatják minden nyolcadik nyugdíjas a 65 év felettiek foglalkoztatottak, ami 13 százalékos aránynak felel meg. Különösen a férfiak, 16 százalékuk, nagyobb valószínűséggel találhatók meg a munka világában, mint a nők, akiknek az aránya mindössze 10 százalék. Ezek az új adatok akkoriban születtek, amikor a Merz-kormány azt tervezi, hogy bevezeti aAktív nyugdíjtovábbi ösztönzőket tervez az idősek számára, hogy hosszabb ideig dolgozzanak.

A Aktív nyugdíj 2026-ban lép életbe, és lehetővé teszi a nyugdíjasok számára, hogy havi 2000 euróig adómentesen keressenek. Ez a szabályozás a társadalombiztosítási járulékköteles öregségi nyugdíjasokra vonatkozik, a munkaviszonyból származó jövedelem után összesen évi 24 000 euró támogatást állapítanak meg. A társadalombiztosítási járulékot továbbra is fizetni kell, de az érdekes adókedvezmények révén a nyugdíjasok jobban kihasználhatják többletjövedelmét.

További tényszerű részletek

Ha közelebbről megvizsgáljuk a dolgozó nyugdíjasokat, érdekes kapcsolat derül ki az iskolai végzettség és a foglalkoztatás között. A magas iskolai végzettségű nyugdíjasok mintegy 18 százaléka dolgozik aktívan, míg a középfokú végzettségűeknek csak 11 százaléka, az alacsony végzettségűeknek pedig 10 százaléka. Egy másik tény: a dolgozó nyugdíjasok 50 százaléka marginálisan foglalkoztatott, míg 71 százaléka foglalkoztatott és 29 százaléka egyéni vállalkozó.

A részmunkaidő népszerűsége a ledolgozott órák számában is megmutatkozik: a nyugdíjasok 39 százaléka heti 10 óránál kevesebbet dolgozik. Emellett 26 százalékuk heti 10 és 20 óra között, 12 százaléka 20 és 30 óra között, 9 százaléka pedig 30 és 40 óra között dolgozik. Meglepő módon 14 százalékuk még heti 40 óránál többet is dolgozik, igaz ez a tendencia inkább az egyéni vállalkozók körében jellemző, míg a munkavállalók mindössze 8 százaléka éri el ezt az óraszámot.

Kritika és lehetőségek

Ez a felmérés nem marad kritika nélkül. A Német Gazdaságkutató Intézet figyelmeztet a lehetséges „váratlan hatásokra”, amelyek szerint az aktív nyugdíjak bevezetése kezdetben akár 770 millió eurós bevételcsökkenést is eredményezhet. A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségének vezérigazgatója, Achim Dercks azonban támogatja azt a célt, hogy az idősebb munkavállalók hosszabb ideig maradjanak a munkaerőpiacon. Ez különösen fontos lehet azokban az ágazatokban, ahol hiány van a szakképzett munkaerőből – mint például az ellátás, az oktatás vagy a szakképzett szakma.

Ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy nem minden munkáltató hajlandó idősebb munkavállalókat alkalmazni, és egyenlőtlen bánásmód uralkodik a munkavállalók és az önálló vállalkozók között. Főleg az önállóan vállalkozó kézművesek és gazdálkodók nem részesülnek a kedvezményekből, ami tovább szítja a nyugdíjpolitika reformjáról szóló vitát.

Kiderül, hogy az aktív nyugdíjak meghozzák-e a kívánt hatást és elősegítik-e a pozitív gazdasági fejlődést. Annyi bizonyos, hogy a nyugdíjkorhatárról és az időskorú munkavállalók általános feltételeiről folytatott párbeszéd továbbra is aktuális marad – még mindig van valami a levegőben!