Merz tervei hosszabb munkanapokra: a németek többsége ellene!

Merz tervei hosszabb munkanapokra: a németek többsége ellene!

Németországban a hosszabb munkaidőről szóló vita sok vitát vált ki. Friedrich Merz kancellár bejelentette a klasszikus nyolcórás munkanap eltörlését és a heti maximális munkaidő bevezetését. Merkur szerint azonban a lakosság többsége elutasítja ezt a reformot. Míg a vállalatok és egyesületek támogatják ezt a megközelítést, a szakszervezetek és a munkavállalók szkeptikusak.

A javaslat akkor született, amikor a 2024-ben recesszióba került német gazdaság nagyobb rugalmasságot és termelékenységet igényel. Merz hangsúlyozza, hogy „több szabadságra, több elkötelezettségre” van szükség a gazdasági kihívások leküzdéséhez. A munkaszüneti napok eltörlésére is felhívják a figyelmet egy további munkanap létrehozása érdekében. A szakértők rámutatnak, hogy nemzetközi összehasonlításban Németországban az átlagos heti munkaidő a részmunkaidő nélkül 40,2 óra, ami valamivel magasabb, mint a Deutschlandfunk 37,1 órás uniós átlag.

A lakosság reakciói

A felmérések világos képet mutatnak: a munkavállalók mintegy 73 százaléka ellenzi a korlátlan napi munkaidő gondolatát. Ennek ellenére a részmunkaidőben foglalkoztatottak 33 százaléka hajlandó lenne növelni a ledolgozott órák számát, ha bónuszt tartanának érte. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak 45 százaléka pedig a túlórázást is el tudná képzelni adómentes jutalmakért cserébe. Ez további súlyt ad a vitának.

A Hans Böckler Alapítvány ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a hosszabb munkanapokra való átállás nemcsak egészségügyi kockázatokat jelenthet, hanem a családokra nehezedő nyomást is növelheti. A munkavállalók mentális egészségével kapcsolatos aggodalmak nem alaptalanok. A mentális betegségek száma csaknem 50 százalékkal nőtt az elmúlt évtizedben, és sok vállalat küzd a megfelelő stresszkezelési intézkedések meghozatalával. A MediSinn szerint a cégeknek csak körülbelül 40 százaléka kínál megfelelő programokat.

A munkavédelem szerepe

A munkavédelmi törvény fontos szerepet játszik ebben a vitában, mivel a munkavállalók biztonságára és egészségére összpontosít. Pszichológiai kockázatértékelést azonban csak a cégek mintegy 50 százaléka végez, pedig ez elengedhetetlen az átfogó munkavédelemhez. Szakértők figyelmeztetnek a nem megfelelő intézkedések következményeire: a munkahelyi balesetek és egészségügyi problémák nemcsak hiányzásokat, hanem magas költségeket is okoznak a cégeknek.

Egy biztos: a munkaidőről és a munkavállalók egészségéről szóló vita továbbra is foglalkoztat bennünket. Továbbra is kérdés, hogy a szükséges kiigazításokat és a munkavállalók védelmét hogyan lehet összeegyeztetni anélkül, hogy a mindennapi munkában a „jó idő” veszélybe kerülne.