Minimálbér-vita: Alsó-Szászország gyümölcstermesztői bajban vannak!

Minimálbér-vita: Alsó-Szászország gyümölcstermesztői bajban vannak!

Az idénymunkások minimálbére jelenleg egy vitatott vita középpontjában áll, amelyet mind a mezőgazdasági képviselők, mind a politikai döntéshozók hevesen folytatnak. A gazdálkodók elnöke, Joachim Rukwied azzal kezdeményezte a vitát, hogy az idénymunkásoknak csak a szokásos minimálbér 80 százalékát kellene kapniuk. Ez a javaslat annak hátterében áll, hogy e munkavállalók közül sokan nem Németországban élnek, és alacsonyabb megélhetési költségekkel rendelkező országokból érkeznek. Rukwied azzal érvel, hogy ilyen szabályozásra van szükség az alsó-szászországi gyümölcstermelők versenyképességének biztosításához. A „magas árak” gyorsan negatív hatással lehetnek a fogyasztókra, ha olcsóbb külföldi termékekhez folyamodnak – figyelmeztet Claus Schlieker, az alsó-szászországi vidéki lakosság gyümölcstermesztési szakcsoportjának elnöke. Az NDR jelentése szerint a munkaerőköltségek a gyümölcsárak 60 százalékát teszik ki, ami sok vállalatot szorongat.

Rukwied javaslataival ellentétben az alsó-szászországi mezőgazdasági minisztérium elutasítja a minimálbér felső határát, de elismeri a növekvő termelési költségek problémáját. Politikai szinten Alois Rainer szövetségi mezőgazdasági miniszter (CSU) szeretné részletesebben megvizsgálni a javaslatot. Kemény visszahatás érkezik az IG Bau szakszervezettől, ami egyértelművé teszi, hogy sok idénymunkás a szegénység határán él, és a minimálbér csökkentése tűrhetetlen helyzetet teremtene.

Az idénymunkások helyzete

Mivel csak 2023-ban több mint 243 000 idénymunkás dolgozott a német mezőgazdaságban, egyértelmű, hogy a betakarítási munkások elengedhetetlenek a munkateher kezeléséhez. Ezek a munkások spárgát vágnak, epret szüretelnek, és segítenek a szőlő betakarításában. Sokan azonban bizonytalan helyzetben vannak, mivel általában csak a minimálbér feletti bért kapják. Jelenleg körülbelül 12,41 eurót keresnek óránként, ami majdnem kétszerese a lengyelországi minimálbérnek és háromszorosa a romániai minimálbérnek. Ez a különbség sokak számára vonzóvá teszi a németországi munkát.

Ennek ellenére a munkakörülmények gyakran nehezek és megerőltetőek. Sok aratási munkás Romániából (70%) és Lengyelországból (25%), néhány pedig nem uniós országokból, például Grúziából és a Moldovai Köztársaságból érkezik. Ha Németországban dolgozik, akkor általában nem szerez nyugdíjjogosultságot, mivel a rövid távú munkavégzésért nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ezt a körülményt a szakszervezetek is élesen bírálják, mivel további társadalmi egyenlőtlenséghez vezet. A Deutschlandfunk a különböző országok szakszervezetei közötti nemzetközi munkakörülmények javításáról szóló megállapodásról számol be, amely hosszú távon javíthat a helyzeten.

A politikai reakciók és követelések

Az SPD is egyértelmű álláspontot foglal el, és jogi intézkedésekkel fenyeget, ha nem valósul meg a minimálbér 15 euróra emelése. A Gesamtmetall munkaadói szövetség ugyanakkor a politikailag meghatározott minimálbér-emelés negatív következményeire figyelmeztet. Növekszik a vállalatokra nehezedő nyomás, miközben folyamatosan érkeznek bejelentések az idénymunkások munkakörülményeivel kapcsolatos panaszokról.

Az idénymunkások minimálbérével kapcsolatos probléma gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt rendkívül összetett. Annyi bizonyos, hogy minden döntés kihatással lehet az egész iparágra, és minden érdek kiegyensúlyozott mérlegelése szükséges az életképes megoldás megtalálásához.