Az egykori klímavédők nagyobb elkötelezettségre szólítanak fel: az osztrákok hívtak!

Az egykori klímavédők nagyobb elkötelezettségre szólítanak fel: az osztrákok hívtak!

Ausztriában a klímavédelem témája továbbra is mindenki ajkán marad, de az újragondolásért kampányoló mozgalmak körüli események a jelek szerint a felfordulás szakaszába lépnek. Az „Utolsó Nemzedék” egykori szóvivője, Marina Hagen-Canaval ma már meglehetősen kritikusan viszonyul a klímavédelmi fejlesztésekhez, immár egy évvel a mozgalom feloszlása ​​után. Az [sn.at](https://www.sn.at/panorama/oesterreich/ex-klimaaktivistin-schwung-klima Movement-180789187) szerint a mozgalom „hézagot” hagy maga után, mert a blokádtüntetések többször is előtérbe tudták helyezni a klímakatasztrófa kérdését. Ugyanakkor aggasztó hanyatlást lát az éghajlatvédelem politikai jelentőségét illetően.

„Sokat beszélnek a klímavédelemről, de nem sok történik a háttérben” – mondja Hagen-Canaval. A klímajegy drágulásával és az ingázó euró megduplázódásával egyértelműen a nem megfelelő intézkedések ellen szól. Úgy véli, hogy az „Utolsó Nemzedék” visszatérése valószínűtlen, mert az erejük elfogyott. A beszélgetés során az ausztriai polgárok fokozottabb elkötelezettségét is kéri. Ezt a társadalmi elkötelezettség hiányát kívánja ellensúlyozni új könyvével, az „Ellenállás – Szerelem nyilatkozata a kényelmetlenekhez” című könyvével, amelyben a klímaválság elleni küzdelem stratégiáival foglalkozik.

Az „utolsó nemzedék” átrendeződése

Hagen-Canaval nézeteivel párhuzamosan az „Utolsó Nemzedék” jelenlegi szóvivője, Carla Hinrichs jelentős változást jelent be a mozgalomban. A ZDF jelentése szerint a kezdeményezés nevét elvetik, miközben az aktivisták továbbra is küzdeni akarnak céljaikért. 🔄 A tiltakozás új formái legyenek kreatívabbak és a közúti forgalom blokádjainak elkerülésével kevésbé vitatottak.

Az átrendeződés része annak felismerése, hogy az éghajlati válság Németországban és világszerte akutabb, mint valaha. „Mi vagyunk az utolsó generáció, amely el tud hárítani egy globális éghajlati katasztrófát” – mondja Hinrichs. Már 2024 elején is beszámoltak az útlezárások hiányáról, ami azt mutatja, hogy a mozgalom azon dolgozik, hogy álláspontját jobban átadja, és kevésbé kritizálja.

Tiltakozások és közvélemény

Az igazi kihívás azonban az, hogy a klímamozgalomról alkotott általános közvélemény megosztott. A bpb.de egyik gondolata a társadalom klímapolitikai intézkedésekkel kapcsolatos konfliktusvonalaira vonatkozik. Sokan támogatják a megmozdulások okait, de nem értenek egyet a módszerekkel, különösen a forgalmi blokádokkal. „Az „Utolsó Nemzedék” tiltakozását kevésbé fogadják, mint a „Fridays for Future” tiltakozását” – mondja Sebastian Haunss, a Lipcsei Egyetem munkatársa.

Figyelemre méltó tény, hogy az „utolsó generáció” tiltakozása a kölni/bonni és a nürnbergi repülőterek légi forgalmának ideiglenes felfüggesztéséhez is vezetett, ami jól mutatja az aktivizmus e formájának sürgősségét és hatását. Mindezek a fejlemények azt mutatják, hogy a társadalmi mozgalmaknak kitartó erőre van szükségük ahhoz, hogy tartós változásokat idézzenek elő a társadalomban és a politikában. Ez még fontosabbá teszi a célok és módszerek egyértelmű és érthető közlését, hogy mind az engedményeket, mind a széles körű támogatást lehessen elérni.

Mindezek a szempontok egy nagyobb vitakeret kontextusába kerülnek, amely egyértelművé teszi, hogy a klímamozgalom életben tartja a kérdést a nyilvános vitában, még akkor is, ha továbbra is nagy ellenállásba ütközik. Végső soron az a cél, hogy olyan egyértelmű politikai intézkedéseket hozzanak létre, amelyek csökkentik a CO2-kibocsátást, és a társadalmat a helyes útra terelik.