A szövetségi kormány tárgyalásokat tervez a tálibokkal: kockázat Németország számára?

A szövetségi kormány tárgyalásokat tervez a tálibokkal: kockázat Németország számára?

A szövetségi kormány egyre inkább hajlandó tárgyalni a tálibokkal az afgán bűnözők hazaszállításáról. Az elmúlt hónapokban a politikai környezet megváltozott, és a tárgyalások szükségességét különböző oldalak realizmusának tekintik. Peter Neumann biztonsági szakértő ebben a vitában kiemelkedő főszereplő, és hangsúlyozza, hogy a tálibok 2021 óta stabil hatalmon vannak, és már nem jelentenek veszélyt Európára. Kiáll a rezsim diplomáciai elismerése mellett, hogy lehetőséget teremtsen az afganisztáni emberi jogi helyzet javítására. Ezt emeli ki a stern.de.

De vajon mennyire bízhat meg ezekben a tárgyalásokban? Dobrindt belügyminiszter már kezdeményezte az afgán bűnözők első deportálását a tálib rezsim 2024 augusztusi hatalomra kerülése után, amikor Lipcséből 28 férfit küldtek Kabulba. A hazaszállítást Kataron keresztül szervezik meg, ahol a táliboknak irodája van. Ezek a fejlemények felvetik a kérdést, hogy a szövetségi kormány hogyan tudja egyensúlyba hozni a biztonsági érdekek és a tálibok legitimációs elismerésének elkerülését. Tagesschau szerint egyértelmű, hogy a tálibokkal folytatott tárgyalások uralmuk elismeréseként is értelmezhetők, ami a politikai táj egyes részein aggodalomra ad okot.

A tálibok álláspontja

Maguk a tálibok nyitottnak tűnnek az együttműködésre az afgánok visszatérésével kapcsolatos kérdésekben, sőt felvetették egy konzuli képviselet szükségességét Németországban. Abdul Kahar Balcsi, a tálibok külügyminisztériumának szóvivője hangsúlyozta, hogy Afganisztánt csak közvetlen tárgyalások útján akarják hazatelepíteni, nem pedig olyan kerülőutakon keresztül, mint a szomszédos országok, például Pakisztán. Ez nehéz tárgyalási folyamat lehet, a kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy ezek a tárgyalások stratégiai előnyhöz juttathatják a tálibokat. t-online.de beszámol arról, hogy már megfontolásokat kezdeményeztek azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne szabályozni az Afganisztánba érkezésük utáni bűnözők megbüntetését.

A politikusok ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy körülbelül 11 500 afgánnak kell elhagynia az országot, és ezek a visszatérések nem könnyűek. A koalíciós megállapodás előírja az Afganisztánba történő kitoloncolásokat, ugyanakkor megvizsgálja a diplomáciai közeledés lehetőségét. Azt azonban meg kell várni, hogy a közelmúlt politikai fejleményei milyen mértékben befolyásolják mindkét fél álláspontját.

A deportálások kihívásai

Tovább szította a deportálásokról szóló vitát egy müncheni incidens, amelyben egy fiatal afgán, akit elutasított menedékkérőnek tartottak, autójával behajtott egy demonstrációs felvonulásba, sok embert megsebesítve. Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter ezután ismét bejelentette, hogy folytatódnak a visszatérések Afganisztánba. És még akkor is, amikor a szövetségi kormány szembeszáll ezzel a kihívással, az SPD-n és más pártokon belül továbbra is vannak aggályok, hogy a tálibokkal folytatott tárgyalások legitim hatalommá emelhetik a mozgalmat.

A biztonságpolitika és az emberi jogok érvényesülése közötti különbségek összetett vállalkozássá teszik a tárgyalásokat. Látni kell, hogyan alakul a helyzet, miközben mindkét fél e potenciálisan kényes partnerség felé halad.