Diplomáciai remény? Wadephul Genfben találkozik az iráni miniszterrel!

Diplomáciai remény? Wadephul Genfben találkozik az iráni miniszterrel!

A közel-keleti jelenlegi feszültségek közepette új fejezet van kialakulóban az Izrael és Irán közötti konfliktusban. Johann Wadephul külügyminiszter pénteken Genfben találkozik Abbász Aragcsi iráni külügyminiszterrel. Ezt a Süddeutsche Zeitung jelentette be, és az E3-as államok (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia) és Irán arab szomszédjai összehangolt fellépését jelenti. Tekintettel a feszült helyzetre, Wadephul átütemezte eredeti útját Libanonon, Szírián és Izraelen keresztül, és inkább Szaúd-Arábiába, Katarba és Ománba látogatott diplomáciai megoldások keresésére.

E fejlemények során, amelyeket az izraeli támadás váltott ki számos iráni célpont, köztük a Nátáni atomlétesítmény ellen, a közel-keleti konfliktus továbbra is feszült. Csütörtökön Izrael egyik napról a másikra támadást hajtott végre azon állítások alapján, miszerint Irán közel áll egy nukleáris fegyverekre alkalmas infrastruktúra kiépítéséhez. A hírszerzés azt sugallja, hogy Teherán titokban atombomba előállításán dolgozik. Jan Busse, a müncheni Bundeswehr Egyetem munkatársa egyértelművé teszi, hogy bár Irán technikailag képes akár tíz atombombához is elegendő magasan dúsított uránt biztosítani, még nincs működőképes fegyvere.

Diplomáciai erőfeszítések és katonai eszkaláció

A diplomáciai megoldásra irányuló erőfeszítések szinte reménytelennek tűnnek mind a katonai konfliktus, mind a nukleáris feszültségek fejleményei alapján. Irán heves rakétatűzzel válaszolt az izraeli támadásra, és bejelentette, hogy folytatja atomprogramját. Wadephul hangsúlyozta, hogy Teheránnak bizalomépítő és ellenőrizhető intézkedéseket kell tennie a megoldás érdemi tárgyalása érdekében. Ennek fényében elmaradtak a tervezett ománi tárgyalások, amelyeket az USA és Irán között csaknem két hónapig tartó tárgyalások során, Omán közvetítésével készítettek elő, mivel az urándúsításról folyó tárgyalások stagnálnak.

Csaknem két évvel azután, hogy az USA egyoldalúan kilépett a 2015-ös bécsi atomegyezményből, a jelenlegi fejlemények a térség biztonsági helyzetének törékenységét mutatják. Donald Trump elnök akkor „feltétel nélküli megadásra” szólított fel, de azt mondta, további tárgyalások lehetségesek. E bizonytalan tárgyalások hátterét beárnyékolja egy geopolitikai valóság, amelyben Izrael és Irán a légicsapások és katonai fenyegetések folyamatos ciklusában tevékenykedik.

A nukleáris kérdés továbbra is központi kérdés

Az iráni atomprogram körüli eszkaláció az 1960-as évekre nyúlik vissza. Irán ekkor kezdte meg nukleáris programját az USA támogatásával, de ez később egyre bonyolultabb geopolitikai biztonsági helyzethez vezetett. A ZDF jelentései azt mutatják, hogy Irán jelenleg jelentős dúsított uránkészlethez fér hozzá, és félő, hogy a katonai támadások csak rövid távon késleltethetik az iráni atomprogramot.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) 2023 májusában megállapította, hogy Irán az év első három hónapjában jelentősen megnövelte 60 százalékban dúsított uránkészletét. A kérdés ugyanakkor továbbra is fennáll, hogy Washington és Teherán hogyan viszonyul majd a katonai és diplomáciai megoldásokhoz ezen új támadások után. Megfigyelők egyetértenek abban, hogy nem szabad alábecsülni egy jelentős katonai eszkaláció veszélyét a Közel-Keleten, miközben a térségben működő Irán-barát milíciák mindeddig óvatosak maradtak.

Az iráni nukleáris program körüli állítások és félelmek valószínűleg továbbra is meghatározóak maradnak a következő napokban, különösen a külügyminiszterek közelgő genfi ​​találkozója miatt. Kiderül, hogy a diplomáciának van-e esélye megoldást találni a háború árnyékában, vagy továbbra is figyelnünk kell az erőszak spirálját.