Európa tehetetlensége a Közel-Keleten: Trump egyértelmű üzenetet hagyott figyelmen kívül!

Európa tehetetlensége a Közel-Keleten: Trump egyértelmű üzenetet hagyott figyelmen kívül!

A közel-keleti konfliktus továbbra is központi kérdés a nemzetközi kapcsolatokban, különösen Európa számára, amely ebben a nehéz helyzetben alig nyer befolyást. Donald Trump amerikai elnök pénteken kemény megjegyzéseket tett az európai külügyminiszterek és iráni kollégáik közötti legutóbbi genfi ​​tárgyalásokra, amelyek szerinte "semmit sem értek el". Trump világossá teszi, hogy Irán nem Európával, hanem csak az USA-val akar kommunikálni. Mivel az iráni nukleáris létesítmények elleni esetleges amerikai légicsapások előkészületei már javában zajlanak, Európa diplomáciai szerepvállalása ismét megkérdőjeleződik az ügyben. Jan Techau, az Eurasia Group munkatársa szerint Európának szinte nincs jelentősége a közel-keleti diplomáciában, és Izrael és az Egyesült Államok sem konzultál vele.

A helyzet annál is bonyolultabb, mert az EU a múltban megpróbálta közvetítőként pozícionálni magát az iráni nukleáris konfliktusban. Ezek az erőfeszítések a közös átfogó cselekvési tervvel (JCPOA) kezdődtek, de az Egyesült Államok 2018-as kilépése és az INSTEX fizetési mechanizmus meghiúsulása óta Európa jelentősen elvesztette befolyását. A közelmúlt fejleményei, köztük a 2025. június 13-án kezdődött háború is világossá teszik, hogy Európa nem hajtóerő és nem közvetítő a jelenlegi válságban.

Az EU-n belüli különbségek

Az EU külügyminisztereire nyomás nehezedik, hogy gyors tárgyalásokat kezdeményezzenek az iráni eszkaláció miatt. Az Unión belül azonban jelentős különbségek vannak. Az olyan országok, mint Lengyelország és Magyarország Izrael-pártiak, míg mások, például Írország és Spanyolország bírálják az izraeli kormányt. A tagországok eltérő nézeteit figyelembe vevő egységes külpolitika jelenleg nincs kilátásban. Kaja Kallas EU-fődiplomata hangsúlyozza, hogy diplomáciára van szükség az iráni nukleáris program kezelésében, míg az olyan elemzők, mint Techau, rámutatnak az EU múltbeli félreértelmezéseire, amelyek az atomfegyverrel felvértezett Irán jelentette fenyegetés téves megítéléséhez vezettek.

A gazdasági következmények jelentősek lehetnek. A magasabb olajárakat és a stratégiailag fontos Hormuzi-szoros esetleges dugulását az európai gazdaság potenciális terheiként említik. E kihívások ellenére az EU megpróbálhatja visszaszerezni a teret az Iránnal és arab szomszédaival folytatott regionális párbeszédben gazdasági ösztönzők és diplomáciai támogatás révén a feszültségek enyhítése érdekében.

Emberi jogi vonatkozások

A helyzet előrehaladtával az emberi jogi helyzet Iránban újabb kritikus ponttá válik. Az EU többször is felszólalt az iráni tüntetések erőszakos leverése ellen, különösen Mahsa Amini 2022 szeptemberi halála után. A kihívások ellenére az EU főképviselője továbbra is elkötelezett a nukleáris megállapodás előmozdítása mellett, hogy megakadályozzák az atomfegyverek terjedését. Az EKSZ koordinálja az Iránnal fenntartott kapcsolatokat, még akkor is, ha az EU-nak jelenleg nincs saját delegációja az országban.

Ahogy a diplomáciai megoldásokról szóló viták folytatódnak, az amerikai külpolitika befolyása az európai stratégiára egyre nyilvánvalóbbá válik. A feszültség ezen a területen Ursula von der Leyen a nemzetközi jog betartását és a konfliktus diplomáciai megoldását kéri. Ha az EU külügyminiszterei egyetértésben tárgyalják is a helyzetet, a belpolitikai körülmények és a tagországok eltérő érdekei miatt gyakran meghiúsul a közös álláspont. Az EU következő lépéseit továbbra is a jelenlegi biztonságpolitikai fejlemények okozta nyomás növekedésével lehet látni.