Európa nukleáris jövője: új stratégiák Oroszország fenyegetése ellen!

Európa nukleáris jövője: új stratégiák Oroszország fenyegetése ellen!

Európa biztonságpolitikai helyzetét jelenleg két extrovertált sokk alakítja. Először is, Oroszország 2022-ben Ukrajna elleni jelentős támadása drasztikusan megváltoztatta az európaiak fenyegetéssel kapcsolatos megítélését. A NATO hiteles nukleáris elrettentő eszközzel tudta megvédeni tagjait, miközben megakadályozta a katonai eszkaláció forgatókönyvét. Ez ismét azt mutatja, hogy az atomfegyverek védelmet is nyújtanak Oroszországnak, mivel a nyugati államok kizárták a közvetlen katonai szerepvállalást Ukrajnában. Az Internationalepolitik jelentése szerint a második megrázkódtatást 2025-ben érte a Trump-kormányzat, amely kevésbé tekintette Európát partnernek, hanem egyre inkább stratégiai bomlasztónak. JD Vance alelnök még ideológiai ellenfeleknek minősítette az európaiakat.

Trump elnök arra is felszólította Ukrajnát, hogy moszkvai feltételekkel fejezze be a konfliktust. Az Egyesült Államok külpolitikájában bekövetkezett változások sok kérdést vetettek fel az európai nukleáris elrettentés jövőjével kapcsolatban. Az elmúlt években az is világossá vált, hogy az Egyesült Államoknak nagyobb figyelmet kell fordítania Ázsiára, miközben Oroszországot és Kínát egyenrangú nukleáris kihívóként kell kezelnie. Ez a valóság hatással van Európa stratégiai gondolkodására.

Az elrettentés felülvizsgálata

A kelet-nyugati konfliktus lezárulta után az USA-ban és Oroszországban jelentősen megzsugorodott a nukleáris arzenál, de a nukleáris robbanófejek készlete továbbra is jelentős. Emlékeztetőül: Egy esetleges nukleáris konfliktusnak katasztrofális következményei lehetnek, amint azt bpb kiemeli. Az éghajlati modellek is alátámasztják a „nukleáris téltől” való félelmet, amelyet egy ilyen ütésváltás válthat ki.

A saját nukleáris elrettentő erejéről szóló európai vita visszatért a felszínre. Németország, Lengyelország és a balti államok politikusai a jelenlegi amerikai védelem alternatíváinak mérlegelésére szólítanak fel. Európa azzal a kihívással néz szembe, hogy maga biztosítsa a nukleáris elrettentést, miközben az USA csökkentheti támogatását.

A független nukleáris arzenál beszerzése azonban jelentős kockázatokkal járna. Washington és Moszkva felléphet az atomfegyverek elterjedése ellen, ami veszélyeztetheti Európa stabilitását. Ezért a közös stratégiák kidolgozásához elengedhetetlen lenne a szoros együttműködés más nukleáris államokkal, például Franciaországgal és Nagy-Britanniával. Franciaország például körülbelül 300 atomfegyverrel rendelkezik, de nem vesz részt a NATO nukleáris tervezési csoportjában, míg Nagy-Britannia szoros együttműködésre támaszkodik az USA-val.

A fegyverzetellenőrzés szerepe

A jelenlegi fegyverzetellenőrzés még fontosabbá vált, mivel egyre több ország rendelkezik nukleáris fegyverrel, ami tovább növeli a kihívásokat. Az elrettentéselmélet kritikusai azzal érvelnek, hogy a nukleáris fegyverek 1945 óta tartó elmulasztása nem mutat egyértelmű okozati összefüggést a hatékony elrettentéssel. Az ukrajnai háború azonban azt mutatja, hogy a nukleáris fenyegetés a kockázat eszkalációjaként is értelmezhető, bár továbbra sem világos, hogy Oroszország valóban kész lenne-e egy ilyen műveletre.

Amikor Európa nukleáris jövőjével kapcsolatos kérdésekről van szó, döntő fontosságú lesz, hogy az Egyesült Államok továbbra is megvédje magát Európában, ugyanakkor bővítse a hagyományos katonai képességeit. Egy átfogó nukleáris párbeszéd segíthet feltárni a lehetséges legrosszabb forgatókönyveket. A legnagyobb kihívás azonban valószínűleg az, hogy a változást úgy alakítsuk, hogy Európa ne kerüljön „elrettentő résbe”, és ne maradjon védtelen Oroszország agresszív lépéseivel szemben. [Spiegel](https://www.spiegel.de/ausland/russland-und-das-new-start-vertrag-der-nuclear-ruestungswettlauf-hat-mehrs-begonnen-a-2f01f762-d0da-4296-a421-d2eefbda03e7 és újra)