Költségvetési válság 2026: A kormány megszegi ígéreteit és új adósságokat tervez!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A szövetségi kormány 2026-ra 520 milliárd eurós költségvetést tervez, amelyet a szakértők a növekvő adósságok és adminisztratív költségek miatt kritizálnak.

Die Bundesregierung plant für 2026 einen Haushalt von 520 Milliarden Euro, kritisiert von Experten wegen steigender Schulden und Verwaltungskosten.
A szövetségi kormány 2026-ra 520 milliárd eurós költségvetést tervez, amelyet a szakértők a növekvő adósságok és adminisztratív költségek miatt kritizálnak.

Költségvetési válság 2026: A kormány megszegi ígéreteit és új adósságokat tervez!

Jelentős felfordulás előtt áll a politika Németországban: csütörtökön a szövetségi kormány bemutatja a 2026-os költségvetést, és a számok több mint aggasztóak. Hangos Kép A teljes mennyiség állítólag 520 milliárd euró. De ennek egyharmada, pontosan 174 milliárd euró, friss adósság – ez az, ami kiemelkedik.

Honnan ez az új adósság? A finanszírozás jelentős részét úgynevezett „speciális alapokból” finanszírozzák, amelyeket eredetileg új beruházásokra, például útépítésekre terveztek. Ironikus módon az Adófizetők Szövetsége bírálja a kormányt, mert a különadósságokból a már betervezett projekteket is kifizetik. Összességében ez lenyűgöző 55 milliárd euró, amelyet 2029-ig ilyen módon csoportosítanak át.

Fókuszban a költés és a megtakarítás

Egy másik kérdés, amely folyamatosan felmerül a vitában, az adminisztratív költségek. A szövetségi kormány 2029-ig a közalkalmazotti állások nyolc százalékának csökkentését tervezi, és az adminisztratív költségeket is tíz százalékkal akarja csökkenteni. Ennek ellenére 2026-ra 8000 új adminisztratív állás szerepel a napirenden, ami ötmilliárd eurós költségnövekedést fog eredményezni 2024-hez képest. Kicsit ellentmondásos, nem?

További probléma az állami támogatások folyamatos emelése. 2026-ra csaknem 80 milliárd eurót terveznek, ami több, mint a 2024-es rekordév 66 milliárd eurója. A koalíciós megállapodásban a finanszírozási programok csökkentésére tett ígéret ellenére a valóságban tovább emelkednek.

Reiner Holznagel, az Adófizetők Szövetségének elnöke vegyes érzelmekkel fogadja ezt a fejleményt. A szövetségi kormány adósságpolitikájával szembeni kritikája egyre hangosabb. A kamatok emelkedése veszélyére figyelmeztet, és sürgősen átfogó megszorításokat és reformokat szorgalmaz, amelyek az államapparátus hatékonyabbá tételét célozzák.

Adósságfék és állami bevétel

Itt lép működésbe az adósságfék. Ez a 2009 óta az Alaptörvényben rögzített szabályozás célja az új adósságok korlátozása és a jövő generációinak védelme. Hasonlóan az elemzéshez a bpb leírta szerint évente a bruttó hazai termék (GDP) 0,35 százalékáig új adósság felvételét teszi lehetővé. Válság idején azonban a kormány több adósságot is felvállalhat a kereslet élénkítése érdekében.

Az adósságfékkel kapcsolatos viták minden eddiginél hevesebben zajlanak. A kritikusok azzal érvelnek, hogy ez akadályozza a szükséges infrastrukturális beruházásokat. A reformjavaslatok között szerepel egy olyan kiigazítás, amely lehetővé teszi a kamatlábak és az infrastruktúra minőségének figyelembevételét. A cél változatlan: Megakadályozni, hogy a politikusok olyan hiteleket vegyenek fel, amelyek a jövő generációit terhelik.

Egy olyan időszakban, amikor a közinfrastruktúrára, az oktatásra és a társadalombiztosításra fordított állami kiadásokat növelni kell, a jól átgondolt pénzgazdálkodás döntő fontosságú. Csak így nyerhetjük vissza a polgárok bizalmát és biztosíthatjuk a gazdasági stabilitást.