A jóléti állam nyomás alatt: a BSW az újrafegyverkezési költségekre figyelmeztet!

A jóléti állam nyomás alatt: a BSW az újrafegyverkezési költségekre figyelmeztet!

Zavaros idők járnak Szászország politikai életében. A Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) hevesen békepártként lép fel, és éles kritikát fejez ki Friedrich Merz szövetségi kancellár (CDU) ország militarizálására irányuló tervei ellen. Ahogy a délnémet újság A jelentések szerint a BSW támogatói attól tartanak, hogy Szászországban a katonai kiadások növelése a szociális szolgáltatások rovására megy. Sabine Zimmermann, a BSW szász vezetője egyértelműen kijelenti: „Ez a jóléti állam áldozata.”

A Merz egy kiterjedt fegyverkezési programot szeretne finanszírozni, amit Zimmermann hevesen elutasít. Úgy látja, hogy a fegyverekbe történő befektetések olyan alapvető dolgok csökkentésének forrását jelentik, mint a nyugdíjak, az ellátás és az oktatás. A kancellár szövetségi tanácsban tett kijelentéseit, miszerint a „békeosztalék” ideje lejárt, a jóléti állam tervezett átalakításaként értelmezte, amely hatalmas szociális megszorításokat eredményezhet.

Fókuszban a katonai kiadások növelése

A számok pillantása megmutatja, milyen gyorsan nőttek a katonai kiadások Németországban. Egy elemzés szerint a védelmi költségvetés a 2014-es 32,5 milliárd euróról 2022-re több mint 50 milliárd euróra nőtt. A 2024-es pénzügyi évben összesen 90,6 milliárd euró katonai kiadást terveznek, amelynek jelentős részét - 50,95 milliárd eurót - a védelemre fordítják. A Béketalálkozó északon kiemeli, hogy ezekkel az összegekkel a teljes szövetségi költségvetés több mint 30%-át fel lehetne fegyverkezésre fordítani, ami riasztó következményekkel jár a jóléti államra nézve.

A BSW bírálja, hogy a finanszírozásnak új adósságból kell származnia, ami hosszú távú költségvetési problémákra utal. Ezek a rohamosan növekvő kiadások nemcsak a szászországi társadalmi békét kérdőjelezik meg, hanem az egész Szövetségi Köztársaság stabilitását is. Szakértők úgy vélik, hogy a felvett adósságot rövid távon a jövőbeni költségvetési források és esetleg többletadóbevételek egyvelegével törlesztik, ahogyan erre egyesek már figyelmeztetnek.

Gazdasági kilátások vagy szociális megszorítások?

A vita érdekes aspektusa a katonai kiadások növelésének gazdasági hatása. A Kieli Intézet tanulmánya szerint a védelmi kiadások növelése akár 1,5%-kal is növelheti a gazdasági növekedést az EU-ban. A Business Journal beszámol arról, hogy a pozitív hatás csak akkor jelentkezik, ha a beruházások az európai védelmi vállalatokba áramlanak, nem pedig a külföldi importba.

Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ez a virágzó védelmi ipar elterelheti a képzett munkaerőt más ágazatokból. Emellett a katonai szektorban megvalósuló hatalmas beruházások tovább ronthatják a szociális területek amúgy is feszült helyzetét. Amikor milliárdok áramlanak a hadseregbe, végeredményben kevesebb marad a bölcsődékre, iskolákra és gondozásra.

A politikai szereplők ezért dilemmával szembesülnek: Hogyan lehet egyensúlyt teremteni a biztonság és a társadalmi igazságosság között? A BSW világos prioritásokat követel: a társadalmi infrastruktúrába való befektetéseket az újrafegyverkezés helyett. Egy felhívás, amely minden eddiginél hangosabban hangzik a társadalombiztosítással kapcsolatos egyre nagyobb kétségek idején.