Hiper komplex vagy csak összetett? A kvantummechanika jövője!
Hiper komplex vagy csak összetett? A kvantummechanika jövője!
Erlangen, Deutschland - Am 3. März 2025 beschäftigen sich Physiker der Friedrich-Alexander-Universität Erlangen-Nürnberg (FAU), darunter ece ipek Saruhan, prof. Dr. Joachim von Zanthier és Dr. Marc Oliver Pleinert , azzal a kérdéssel, hogy a kvantummechanikában a hiper -komplex számok szükségesek -e. Ez a figyelemre méltó megközelítés a több mint 100 éves kvantummechanika kontextusába kerül, amelyet olyan méretekkel fogalmaztak meg, mint például Heisenberg, Born és Schrödinger, valamint annak matematikai alapja, amely hagyományosan összetett számokon alapul.
A kvantummechanikát a klasszikus fizika nem megfelelő magyarázataira adott válaszként hozták létre bizonyos jelenségek számára az 1920 -as években. Schrödinger, aki bemutatta az alternatív hullámmechanikát, és más fizikusok fejlesztették ki az elméletet a részecskék hullámtulajdonságainak leírására, és a mai napig a kvantummechanika kísérlete nem áll ellentmondásban, például a forrás_2 "> cource_2"> cource_2 "> cource_2.
A hiper -complex számok fogalma
AA hiperkomplex számok további dimenziókkal bővítik a komplex számokat, és az 1970 -es évek óta a kvantummechanikáról szóló vita témája. Asher Peres egy tesztet fogalmazott meg annak meghatározására, hogy a kvantummechanika teljesen leírható -e komplex számokkal. A teszt tartalmazza a fénysugarak interferenciamintáinak összehasonlítását a különböző interferométerekben. A korai kísérletek a teszt egyszerűsített verzióit végezték el, de nem adtak egyértelmű bizonyítékot a hiper -komplex számok szükségességének szükségességéről.
A FAU fizikusok jelenlegi kutatása elméletileg tovább fejlesztette a PERES tesztet. Ez az új módszertan lehetővé teszi a legutóbbi teszteredményeknek a háromdimenziós térben történő értelmezését. Ha a hangerő nulla, akkor a elegendő összetett szám nyilvánvaló lenne; Ellenkező esetben hiperkomplexekre lenne szükség. Ez a kiterjesztett vizsgálati struktúra lehetővé teszi több fényrészecske vizsgálatát az interferométereken keresztül, bármilyen számú oszlopmal.
A kvantummechanika matematikai alapjai
A kvantummechanika matematikai készítménye, amelyet John von Neumann fejlesztett ki 1932 -ben, három fő komponenssel írja le a fizikai rendszert: feltételek, megfigyelhetőségek és dinamika. A koppenhágai értelmezés során a rendszer állapotát egy komplex állapotvektor és a hermite operátorok képviselik, amelyek fizikailag mérhető változókat képviselnek. A kapott mérési eredmény megfelel a megfelelő megfigyelhetőség önértékeinek, például a A wikipedia -ban magyarázható.
A kvantummechanika különösen fontos fogalma a Heisenberg bizonytalanság, amely szerint a részecske elhelyezkedése és impulzusa nem határozható meg egyszerre. A Schrödinger -egyenlet megoldásai leírják a rendszer hullámfüggvényének fejlesztését az idő múlásával, és normálisnak és állandónak kell lennie. A mérések közvetlenül a megfelelő operátorok azonos értékéhez vezetnek, amely meghatározza a rendszer kvantummechanikai tulajdonságait.
Összefoglalva: az FAU -val kapcsolatos kutatások azt mutatják, hogy a komplex és a hiper -komplex számok közötti kapcsolat tisztázása központi szerepet játszik a kvantummechanika további megértésében és ellenőrzésében. Noha a korábbi mérések azt mutatják, hogy a komplex számok elegendőek, a hiper -komplex számok szükségességének kérdése továbbra is izgalmas és nyitott a jövőbeli kísérletekre és eredményekre.| Details | |
|---|---|
| Ort | Erlangen, Deutschland |
| Quellen | |