ENSZ-csúcs: Palesztina történelmi elismerése – lépés a kétállami megoldás felé!

ENSZ-csúcs: Palesztina történelmi elismerése – lépés a kétállami megoldás felé!

A politikai változások által erősen befolyásolt viharos nemzetközi légkörben egyre inkább teret nyer Palesztina független államként való elismerése. A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy az ENSZ-tagállamok több mint háromnegyede már elismerte Palesztinát külön államként, ideértve Nagy-Britannia és Kanada legutóbbi ígéreteit is. Franciaország a közelmúltban bejelentette, hogy követi példáját, és hivatalosan is elismeri Palesztinát az ENSZ közelgő New York-i általános vitacsúcsán. A [Radiodrei] jelentése szerint ennek a találkozónak az a célja, hogy előmozdítsa a folyamatot egy fenntartható kétállami megoldás felé, amelynek célja, hogy az izraeliek és a palesztinok két külön államban éljenek.

Johann Wadephul német külügyminiszter ezen a csúcson hangsúlyozta a folyamat sürgősségét. Hangsúlyozta: a közös jövő felé vezető utat most kell elkezdeni. Németország azonban azt tervezi, hogy hivatalosan csak a békefolyamat végén ismeri el a palesztin államot. Ezt az óvatos hozzáállást tükrözi a jelenlegi diplomáciai játszma, amelyben folyamatosan növekszik az Izraelre nehezedő nyomás, különös tekintettel a Ciszjordánia annexióira. A [ZDF] rámutatott, hogy fennáll annak a veszélye, hogy az Egyesült Államok vétójogai és Izrael ellenállása miatt az elismerés meghiúsulhat az ENSZ általános vitája előtt.

A felismerés kontextusa

A legújabb fejlemények annak a szélesebb körű globális párbeszédnek a részét képezik, amely hétfő este a kétállami megoldásról tartott konferenciával kezdődött, amelyet Franciaország és Szaúd-Arábia kezdeményezett. Emmanuel Macron megragadta az alkalmat, hogy bejelentse a palesztin állam elismerését, amely történelmi lépésnek tekinthető, amely más nemzeteket is arra ösztönözhet, hogy kövessék példáját. [Tagesschau] jelentése szerint körülbelül 150 állam- és kormányfő lesz jelen az ENSZ általános vitáján, hogy aktívan támogassák ezt a folyamatot.

A színfalak mögött egyre nagyobb a diplomáciai nyomás Izraelre. Eközben számos ország, például Belgium és Új-Zéland hasonló véleményt nyilvánít az elismerésről, és még várni kell, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hogyan reagál ezekre a fejleményekre. A londoni palesztin misszió például azt ünnepelte, hogy Nagy-Britannia nemrégiben elismerte a palesztin államiságra irányuló törekvések fontos lökését.

Az eszkaláció veszélye

A helyzet továbbra is törékeny. A [ZDF] rámutat, hogy Netanjahu felhasználhatja a lehetőséget a feszültség további fokozására. A szövetségi kormány ugyanakkor hangsúlyozza, hogy meg kell állítani az annektálást a megszállt területeken, és humanitárius segítséget kell nyújtani. Több száz ember tüntet most Izraelben, követelve a túszok szabadon bocsátását, és felidézve a Gázai övezet drámai körülményeit. A menekültekről szóló humanitárius jelentések és Izrael agresszív katonai stratégiája még aggasztóbbá teszi a helyzetet.

Miközben tehát nemzetközi szinten folynak kísérletek a stabil béke alapjainak megteremtésére, továbbra is kérdés, hogy valóban sikerül-e megállapodást kötni. Annalena Baerbock, az ENSZ Közgyűlésének elnöke egyértelműen kiállt egy független palesztin állam mellett, amelynek Izrael mellett békében és biztonságban kell léteznie. A reális megoldás úttörői azonban számos kihívással néznek szembe. Az elkövetkező hetek döntőek lesznek, különösen az ENSZ általános vitája szempontjából, ahol fontos döntések várhatók.