2025-ös Nobel-szezon: Ki nyeri el a hőn áhított díjakat?

2025-ös Nobel-szezon: Ki nyeri el a hőn áhított díjakat?

Mi történik Stockholmban? A várva várt Nobel-díj szezon 2025. október 5-én, hétfőn kezdődik. A következő napokban adják át a világ legrangosabb díjait az emberiséghez való kiemelkedő hozzájárulásért. A tudományos díjak kihirdetése az élettan és az orvostudomány kategóriáival kezdődik, majd a következő napokban a fizikával, kémiával, irodalommal és végül a Nobel-békedíjjal folytatódik, amelyet pénteken adnak át Oslóban. A Közgazdasági Díjat azonban október 12-én, hétfőn hirdetik ki.

A Nobel-díjat, amely sokak számára az elismert teljesítmények megkoronázása, 1901-ben ítélték oda először, öt évvel Alfred Nobel halála után. Ez a rendkívüli, 1833-ban született ember végrendeletében kikötötte, hogy vagyona egy alapba kerüljön, amelynek kamatait a díjak odaítélésére fordítják. Ezek az eszközök körülbelül 31,2 millió koronát tettek ki. Napjainkban az egyes kategóriák pénzdíja 11 millió svéd korona körül mozog, ami közel egymillió eurót jelent. Érdekes módon a pénzt több nyertes között osztják el, ami még nagyobbá teszi a bejelentést.

Hogyan történik a kiválasztás?

A nyerteseket a svéd akadémiai intézmények választják ki. A fizikai és kémiai díjakért a Svéd Tudományos Akadémia, míg az orvostudományban a Karolinska Intézet határozza meg a díjazottakat. Az irodalmi díjakért a Stockholmi Akadémia, a Nobel-békedíjért pedig a norvég parlament egy bizottsága a felelős. A jelölési javaslatokat minden év január 31-ig lehet benyújtani, de csak magánszemélyek, intézmények nem. Az ex-Nobel-díjasok és skandináv egyetemek professzorai gyakran jó kezekkel rendelkeznek, és a jelölők között is megtalálhatóak.

Nagyon fontos a titoktartás: a jelöltek nevét 50 évig titokban tartják, ami a bejelentés éjszakájáig fokozza a várakozást. Végül is Donald Trump amerikai elnököt több politikus is jelölte – az, hogy befér-e a 338 jelölt közé, továbbra is izgalmas kérdés.

Alfred Nobelről

Maga Nobel nemcsak svéd feltaláló volt, hanem korának egyik leggazdagabb embere is. Szenvedélyes volt a kémia és a fizika iránt, és az orvosi tárgyak is közel álltak a szívéhez, mert törékeny egészségi állapota volt. A dinamit felfedezése után, amelyet 1867-ben szabadalmaztatott, vagyont épített fel, és több mint 90 dinamitgyár tulajdonosa volt szerte a világon. A családjában bekövetkezett súlyos veszteség, bátyja Emil balesete egy nitroglicerin-kísérlet során arra késztette Nobelt, hogy befejezze stockholmi laboratóriumát, és elgondolkozzon a robbanóanyagok biztonságos kezelésén.

Az 1900-ban alapított Nobel Alapítvány négymilliárd korona értékű vagyont kezel, és 1946 óta adómentes. A Nobel-békedíj, a Nobel-hagyaték építőköve, magánszemélyeknek és intézményeknek is odaítélhető, gyökerei szintén a pacifista Bertha elkötelezettségére nyúlnak vissza.

Ez a hagyomány folytatja azt, amit az 1896-ban agyvérzésben meghalt svéd iparos egykor életre keltett. A Nobel-díj továbbra is a haladás és az innováció szimbóluma az emberiség történelmében. Ki kapja idén a rangos díjakat? A világ szeme mohón Stockholmra és Oslóra irányul.

A Nobel-díjakkal kapcsolatos további információkért Schwarzwälder Bote, Planet Tudás és Wikipedia.