Támadás a mentős ellen: egy férfi leköpi Mannheimben!

Támadás a mentős ellen: egy férfi leköpi Mannheimben!

Egy mannheimi incidens ismét fókuszba helyezte a mentők elleni erőszakot. 2025. július 9-én, szerdán 21 óra 30 perc körül az „Auf dem Sand” utcai mentőállomáson egy 67 éves férfi agresszív támadást követett el, aki közvetlenül arcon köpött egy 27 éves mentősnőt. Ez a brutális incidens, amely a vierneheim-online.de szerint a rendőrséget szólította fel, megmutatja, milyen veszélyessé vált a mindennapi élet a segélyszolgálat dolgozói számára.

A mentős és kollégája éppen a mentőautó tolatásával volt elfoglalva, amikor a férfi hirtelen beütötte a jármű ablakait. A figyelemelterelés következtében a sofőr enyhén nekiütközött a járműcsarnok egyik kapujának, aminek következtében a kék lámpák megsérültek. Az első támadás után a 67 éves férfi ismét odalépett, és ismét kifejezetten a mentősre köpött. A rendőröknek be kellett avatkozniuk és letartóztatták a férfit, de rövid időn belül kiengedték. Szabálysértés miatt vádemelés várható.

A riasztó gyakoriság problémája

Az eset aggasztó valóságot tárt fel, amint azt különböző tanulmányok dokumentálják. A segélyszolgálatok egyre gyakrabban szembesülnek támadásokkal; A Német Vöröskereszt tanulmánya szerint tizenkét hónapon belül szinte minden alkalmazott jelent legalább egy eseményt. Több mint 40%-uk csak verbális bántalmazást, míg egyharmad verbális és fizikai erőszakot egyaránt tapasztal.

A verbális megaláztatás különösen gyakori; A mentésben dolgozók 18,4%-a hetente legalább egyszer vagy kétszer van kitéve sértésnek és szóbeli bántalmazásnak. Az esetek háromnegyedében maguk a betegek válnak elkövetővé. Fizikai támadások, például ütés vagy rúgás is előfordulnak; a mentésben dolgozók több mint 31%-a tapasztal lökés vagy hasonló támadást.

A pszichológiai következmények

A kiváltó okok összetettek. A betegek növekvő jogosultságérzetét gyakran az agresszió kiváltójaként azonosítják. Prof. Dr. Dirk Richter pszichológus azt találta, hogy a támadások akár poszttraumás stressz zavart (PTSD) is okozhatnak. A súlyos bántalmazáson átesettek körülbelül 15-20%-a van kitéve a PTSD-nek, ami rávilágít a célzott utógondozás fontosságára. Itt is felvetődik a kérdés, hogy a munkáltatók hogyan tudják ellátni gondossági kötelezettségüket és megfelelő megelőző intézkedéseket vezetni.

A segélyszolgálatok biztonságának növelése érdekében olyan védelmi intézkedésekre van szükség, mint az eszkaláció enyhítésére szolgáló képzés és célzott képzési tanfolyamok, amint azt a sicherer-rettungsdienst.de ajánlásai is tartalmazzák. Ezen túlmenően javítani kell a kommunikációs struktúrákat a különböző érintett felek között, az irányítóközponttól kezdve egészen a mentőkig.

Ez az incidens és a vele járó kihívások sürgős ébresztő. A segélyszolgálat munkatársai nemcsak elismerésünket, hanem támogatásunkat is megérdemlik, hogy biztonságosan és szakszerűen végezhessék veszélyes munkájukat.