Barátság a kontinenseken át: Villinger segít a rászoruló peruiaknak

Barátság a kontinenseken át: Villinger segít a rászoruló peruiaknak

Micsoda utazás volt! Stefan Storz és Heinrich Schidelko Villingenből izgalmas körútra indult Peruba öt másik szenvedélyes utazóval. Ez az utazás nem csupán felfedezőtúra volt, hanem mélyrepülés a Szent Konrád katolikus plébánia és az ocongatei plébánia között 1986 óta virágzó, régóta fennálló partnerségbe. Storz, aki a barátság kezdete óta aktív társ, emlékszik arra, hogy Schidelko miként kötötte meg első kapcsolatait Iquitosszal, ahogyan ez a kapcsolat már a kezdetektől fogva összekapcsolódik. két közösség.

Iquitosban tárt karokkal várták a látogatókat: plakátok, dalok és gitárzene fogadta a küldöttséget. Az utazás különös hangsúlyt kapott a fiatalokkal folytatott csereprogramra, akik Villingen támogatásának köszönhetően tanulhatnak. Ez a csere nemcsak a teljesen eltérő kultúrákat gazdagítja, hanem a hallgatók jövőjét is. Az árvíz sújtotta körzetben élő rászoruló családok megsegítésére a csoport 37 zsák élelmiszert hozott, amire sürgősen szükség volt a régióban.

Elkötelezettség az oktatás és az emberi jogok iránt

Az Ocongate környéki hegyvidéki falvakban is élelmiszerhiány van, ezért a Minster plébánia finanszírozza az ottani iskolai ebédet. Ebben a partnerségben az oktatást tekintik az életkörülmények javításának kulcsának. Annak érdekében, hogy a bennszülött lakosság hagyományai ne merüljenek feledésbe, az Ocongate-i jezsuita iskola népszerűsíti a helyi szokásokat, valamint könyvtárat és játékszobát biztosít a tanulóknak. Különösen fontos egy emberi jogi hivatal munkája, amely megelőző intézkedéseket biztosít az erőszak, a nem kívánt terhesség és az illegális bányászatra való toborzás ellen.

Emellett 14 fiatalt gondoznak egy cuscói árvaházban, és ösztöndíjat kaphatnak, ha jól teljesítenek. Az ilyen projektek egy olyan globális egyház gondolatának részét képezik, amely elősegíti a szolidaritást és a nemzeti határokon átnyúló kommunikációt. 2026-ra tervezik az Ocongate delegációjával való találkozást, hamarosan, 2025. július 15-én pedig előadást tartanak a Münster Centerben, hogy közelebb hozzák Peru partnerségét és kultúráját.

Bányászat Peruban: Kihívások és lehetőségek

Ám miközben ezek a pozitív lépések megvalósulnak, a perui emberek, különösen a bányászati ​​területek közelében élők, óriási kihívásokkal néznek szembe. 2024. december 2-án „Bányászat Peruban” címmel találkozót tartottak, ahol a környezetre és az emberekre gyakorolt ​​hatásokról tárgyaltak. Ez az esemény, amelyet Josef Fischer dékán nyitott meg, számos érintettet hozott össze. Az ivóvízellátás különösen kritikus a fővárosban, Limában, amelyet a Rimac folyó nehézfémei veszélyeztetnek. A bányarégiók sok lakosának nemcsak egészségügyi következményekkel kell megküzdenie, hanem aligha részesül a bányászatból származó haszonból.

A „Peru bányászata – A gazdagság megy, a szegénység megmarad” című kiállítás az extrakció, az ökológiai károk és az emberi jogok megsértése közötti összefüggésre hívta fel a figyelmet. Vanessa Schaeffer perui ügyvéd erőteljes előadást tartott ezekről a kérdésekről.

Gazdasági kilátások

A bányászat továbbra is a perui gazdaság fő támasza, a gazdasági termelés mintegy 15,6%-át adja. Az export több mint 60%-a ebből az ágazatból származik, ami mutatja, mennyire fontos ez Peru számára. Ez a függőség azonban veszélyt is jelent, mivel jelenleg több mint 15 millió hektáron bányászati ​​tevékenységet folytatnak, és sok őslakos közösség szenved a következményektől. A földfoglalás, a környezetszennyezés és a társadalmi konfliktusok napirenden vannak. A lakosság körülbelül 20%-a él szegénységben, és a társadalmi egyenlőtlenség komoly probléma.

Összegezve elmondható, hogy Villingen és Ocongate partnersége nemcsak reményt jelent a helyiek számára, hanem az oktatás és az emberi jogok fontosságát is előtérbe helyezi. Ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni a bányászat jelentette kihívásokat és azok hatását a perui emberek életére. Csak így biztosítható a fenntartható fejlődés minden érintett számára.