Aranyhal és mosómedve: veszélyt jelentenek őshonos vadvilágunkra!

Aranyhal és mosómedve: veszélyt jelentenek őshonos vadvilágunkra!

Komoly problémák merülnek fel a Bodeni-tó körüli vizekben és a regionális természetvédelmi területeken. Az eredetileg házi kedvencként tartott aranyhal veszélyezteti a helyi biológiai sokféleséget. Ezek a gyakran szándékosan vízi utakra engedett halfajok megeszik a kétéltűek ikráit és lárváit, veszélyeztetve túlélésüket. Különösen aggasztó példa van a Dettenhausen melletti Schaichtal természetvédelmi területen. Sabrina Lorenz, a tübingeni regionális tanács munkatársa szerint az ottani aranyhalak kibocsátása még a kétéltű populáció csaknem nullára csökkenéséhez is vezetett.

Ezekkel az invazív halfajokkal való küzdelem drága: körülbelül 30 000 euróra lesz szükség az aranyhal eltávolítására Schaichtalban. Nem az aranyhal az egyetlen problémás neobiota a régióban. Más invazív fajok, például a mosómedve és az óriás disznófű szintén benyomulnak ökoszisztémánkba.

A quagga kagyló és veszélye

Egy másik jelentős probléma az invazív quagga kagyló, amely 2016 óta pusztít a Bodeni-tóban. A becslések négyzetméterenként körülbelül 4000 kagylóról beszélnek. Ezek a kis vadállatok kevésbé teszik tápanyagdússá a tavat és eltömítik a vízvezetékeket, ami az ivóvízellátást is veszélyezteti. Ezeket a kagylókat körülbelül tíz évvel ezelőtt a Fekete-tenger térségéből származó hajók telepítették be, és most komoly veszélyt jelentenek az egész ökoszisztémára.

A Bodeni-tavi Nemzetközi Konferencia (IBK) fókuszában most a quagga kagyló természetes ragadozói, például a pontyszerű halak tanulmányozása áll. A vegyszerek nem jelentenek megoldást, mivel túl veszélyesek lennének a tó kényes ökoszisztémája számára. Egy 2028-ig tartó tanulmány célja a halsűrűség előmozdítása, és ezáltal potenciálisan ennek az invazív fajnak a természetes szabályozása.

Invazív fajok nyomás alatt

Körülbelül 900 neobiota faj él Németországban, ami a körülbelül 74 000 fajból álló teljes populáció körülbelül 1%-ának felel meg. Közülük a legnagyobb csoportot a növények (neofiták), ezt követik a gerinctelenek és a gerincesek (neozoák). A neobiota fajok jelenléte jelentősen megnőtt az elmúlt 170 évben, szorosan összefügg a globális kereskedelemmel és a megnövekedett forgalommal. Különös aggodalomra ad okot az éghajlatváltozás, amely megkönnyíti az invazív fajok új területekre való terjedését.

Még várni kell, hogy milyen intézkedéseket hoznak a vízi területek biológiai sokféleségének védelme érdekében. Az invazív fajok elleni küzdelem fenntartható stratégiájára sürgősen szükség van a Bodeni-tó ökoszisztémája és a környező régiók megőrzése érdekében.

További információért az invazív fajokról és a helyi ökoszisztémákra gyakorolt ​​hatásukról, nézze meg Schwäbische.de, n-tv.de és bfn.de.