Az SRH Klinika kritikája: A betegek több emberséget kérnek a sürgősségi osztályon!

Az SRH Klinika kritikája: A betegek több emberséget kérnek a sürgősségi osztályon!

Az elmúlt hetekben a Sigmaringen SRH Clinic sürgősségi osztályán súlyos panaszokról szóló jelentések felháborodást váltottak ki. Egy beteg, Monika Birkenmaier a Scheerből nyílt levélben írta le rossz tapasztalatait a klinikának. Olyan bánásmódban volt része, amelyből úgy érezte, hogy hiányzik belőle az emberség és a törődés. Többszöri látogatása során – köztük egy áprilisi akut bélvérzéses eseten – hosszan kellett várni, és nem kapta meg a szükséges orvosi ellátást, még fájdalomcsillapítót sem. A „sürgősségire nem esett” értékelése is több mint elégedetlenné vált, és azt tervezi, hogy többet nem megy a klinikára, mert hiányzik belőle az emberi érintés, ahogy azt jelentésében hangsúlyozza. Ralf Volle hasonló kritikai hangokat adott ki, 90 éves édesapja szívelégtelenségben szenvedő tapasztalatait ismertetve, aki szintén hosszú várakozási idővel szembesült. Ezek az állítások világos megvilágításba helyezik a sürgősségi osztály helyzetét, amelyet sokan negatívan értékelnek, és ahol gyakran probléma a barátságtalanság és a személyzet hiánya. Ezek a jelentések megerősítik Sven Schönfeld, az SRH ügyvezető igazgatójának félelmeit, aki rámutat a panaszok súlyosságára, de elutasítja a kirívó létszámhiány vádját. A hosszú várakozási időt a betegek hamis elvárásainak tulajdonítja, és hangsúlyozza a triage szükségességét.

A sürgősségi osztályok jelenlegi helyzete nem egyedi eset. A személyzet túlterheltségét régóta komoly problémaként tárgyalják. A 2022. május 27-i, ötödik sürgősségi világnap kiemelte a sürgősségi osztályok dolgozóinak leterheltségét, mivel világszerte sok alkalmazott szenved a kiégés tüneteitől. Egy felmérésben a válaszadók csaknem kétharmada azt mondta, hogy a körülmények rosszabbodtak a járvány alatt. Az olyan kihívások, mint a túlzsúfoltság, az idő szorítása és a megbecsülés hiánya jól ismert dilemmává váltak. Ezek a sigmaringeni sürgősségi helyiségből származó incidensek az egészségügyi rendszerben tapasztalható munkaerőhiányról szóló széles körű vitát tükrözik.

Az egészségügyi dolgozók hiánya

A Civey közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a németek 41 százaléka a szakképzett munkaerő hiányát látja az egészségügyi rendszer legnagyobb problémájának. Sokan panaszkodnak, hogy az orvosoknak és az ápolószemélyzetnek túl kevés idejük van betegeik kezelésére. A Német Kórházszövetség ezért a bürokrácia csökkentését célzó intézkedéseket sürget, hogy több idő álljon rendelkezésre a betegek számára. A kórházak jelenlegi pénzügyi kihívásai aggasztóak: idén ötmilliárd euróra, jövőre tízmilliárd euróra számítanak a fedezetlen költségek. Ha a helyzet alapvetően nem javul, fennáll a csőd veszélye.

Ezért sürgősen további reformokra és minimális létszám bevezetésére van szükség a sürgősségi osztályokon a betegek biztonsága és a jövőbeni ellátás biztosítása érdekében. Az ilyen intézkedések segíthetnek megállítani a munkaerőhiányt, amely túlterheltség idején még súlyosabbá válik. Ahogy a sigmaringeni sürgősségi osztály mutatja, itt még sok a tennivaló. Továbbra is remélhető, hogy a felelősök nemcsak meghallgatják a kritikus hangokat, hanem aktívan dolgoznak olyan megoldásokon, amelyek garantálják a betegek megfelelő és humánus ellátását.

Újragondolásra van szükség, mind a személyzeti menedzsmentben, mind a közvetlen betegellátásban. Most végre végre kell hajtani azt a felismerést, hogy a betegek egészsége és a személyzet munkakörülményei elválaszthatatlanul összefüggenek.