Riasztás Tübingenben: Rohamosan terjed a veszélyes hangyafaj!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Tübingenben a lakók az invazív hangya Tapinoma magnum ellen küzdenek, amely infrastrukturális problémákat okoz. Intézkedések folyamatban vannak.

In Tübingen kämpfen Anwohner gegen die invasive Ameise Tapinoma magnum, die Infrastrukturprobleme verursacht. Maßnahmen werden ergriffen.
Tübingenben a lakók az invazív hangya Tapinoma magnum ellen küzdenek, amely infrastrukturális problémákat okoz. Intézkedések folyamatban vannak.

Riasztás Tübingenben: Rohamosan terjed a veszélyes hangyafaj!

A Tapinoma magnum invazív hangyafaj gyorsan terjed Németországban, és komoly problémákat okoz, különösen Baden-Württembergben. A Földközi-tenger déli részéről származó „nagy mirigyhangya” mára Németország nagyobb részein, így Rajna-vidék-Pfalzban és Hessenben is elterjedt. A hangyát főként a Rajna mentén és olyan városokban találják meg, mint Stuttgart, Esslingen és Kehl, ahol már most is jelentős károkat okoz. A Merkur jelentése szerint a Kehlben élő hangyák különösen az áram- és internetkábeleket támadták meg, ami ismételt kimaradásokhoz vezetett.

Tübingenben a lakosok hetek óta elkeseredetten küzdenek az invazív hangyák ellen. A Beethovenstrasse-n a lakosok különféle módszerekkel próbálták elűzni az újonnan érkezőket, többek között forrásban lévő vízforralóval. Azonban nincs siker, és a városvezetés nyomás alatt van, hogy megoldásokat találjon. Ezzel összefüggésben Christian Wolff biológus megerősítette, hogy a Tapinoma magnumot csak nemrég mutatták ki Tübingenben. A város már hozott intézkedéseket a hangyapopuláció megfékezésére, de átütő siker nélkül. Lukas Haderlein, a közrendvédelmi hivatal munkatársa rámutat, hogy jelenleg nincs csodaszer az agresszív hangyafaj ellen.

Az infrastruktúra veszélye

Ez a fajta hangya nem csak bosszantó, de hatalmas károkat is okozhat. Behatolnak az épületek meleg területeibe, különösen az elosztódobozokba és a kábelcsatornákba, ami rövidzárlathoz és korrózióhoz vezethet. A kárt nem szabad alábecsülni; A Tapinoma magnum több százezer-millió állatból álló szuperkolóniákat alkothat. A hangya terjeszkedésének erős jele a fészekbejáratok körül feltűnő homok- és földhalmok, amelyek masszív szerkezetére utalnak.

A Tapinoma magnum terjedésének okai változatosak. A szakértők azt gyanítják, hogy mediterrán cserepes növényeken, például olajfákon keresztül honosították meg, ami különösen fontos a zöldségtermesztők számára. A Baden-Württembergi Környezetvédelmi Minisztérium válaszolt, és megbízta az állami természettudományi múzeumokat, hogy végezzenek kutatást ezzel az invazív hangyával a további stratégiák kidolgozása érdekében. Ezzel kapcsolatban egy hálózat létrehozását tervezik az érintett dél-németországi közösségek tapasztalatainak cseréje és megoldások keresése céljából.

A helyzet egyértelműen azt mutatja, hogy összehangolt megközelítésre van szükség. A rovarölő szerek alkalmazását a szakemberek nem javasolják, hiszen azok nemcsak nem pusztítják el végleg a telepeket, hanem egészségügyi kockázatot is jelentenek. Az olyan közösségek, mint a Kehl, ehelyett melegvizes készülékekre hagyatkoznak, hogy kordában tartsák a hangyapopulációt, de ez csak részben tekinthető sikeresnek. Ezért az érintett tübingeni polgároknak nem sok reményük van a gyors orvoslásra. A hatóságok és a tudósok feladata, hogy hatékony intézkedéseket dolgozzanak ki a Tapinoma magnum terjedésének megállítására.

Higany beszámol arról, hogy Tübingen városa szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet, miközben a lakosok továbbra is fáradhatatlanul küzdenek a hangyák terjedése ellen. Kiderül, hogy a tervezett intézkedések és a közösségek összefogása hamarosan enyhül-e a feszült helyzeten. Világossá válik, hogy nemcsak a lakosok életminőségét kell megvédeni, hanem a kritikus infrastruktúrákat, például a kórházakat és az iskolákat is.