Tűz alatt álló rendőr: a büntetés meghiúsítása egy véres bűncselekmény után Aschaffenburgban!

Tűz alatt álló rendőr: a büntetés meghiúsítása egy véres bűncselekmény után Aschaffenburgban!

2024 januárjában megdöbbentő vérontás történt Aschaffenburgban: egy elmebeteg férfi megölt két embert, ezáltal a figyelem középpontjába került az erőszakos cselekmények megelőzéséről és az elmebetegek kezeléséről szóló vita Németországban. A bűncselekmény azonban már egy hónapokkal korábban történt incidensben gyökerezik. A vádirat szerint 2024 augusztusában az akkor 28 éves elkövető állítólag barátnőjére támadt, megfojtotta és késsel megsebesítette. Az erőszakos támadás ellenére a rendőrség nem vizsgálta ki az esetet. Ez felvet kérdéseket, amelyeket a coburgi ügyészség már most is felvet: Miért nem tettek lépéseket a fenyegetés kivizsgálására?

Az ügyben érintett rendőr ellen hivatali ideje alatt akadályozta a büntetés végrehajtását. A vádirat szerint állítólag tudatosan hiúsította meg a későbbi elkövető büntetőeljárását. A gyanú szerint a támadást követően őrizetbe vette a gyanúsítottat anélkül, hogy megfelelő nyomozást indított volna. A tárgyalás kezdetén a 29 éves rendőr nem kommentálta a vádakat, amelyek most hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetést is kiszabhatnak rá.

Korai beavatkozási és megelőzési projektek

Az aschaffenburgi tragikus események egy nagyobb, társadalmat érintő probléma részét képezik: Hogyan előzhetők meg az ilyen erőszakos cselekmények? Észak-Rajna-Vesztfáliában például elindult a „PeRiskoP” prevenciós projekt, amelynek célja a kockázati potenciállal rendelkező személyek korai felismerése. A projekt elősegíti a rendőrség, az egészségügyi hatóságok, az iskolák és a büntetés-végrehajtási intézmények közötti együttműködést. A cél annak megakadályozása, hogy a mentális betegeket figyelmen kívül hagyják a társadalomban, és ne ismerjék fel időben az általuk jelentett veszélyeket. Az erőszakos cselekmények megelőzéséről szóló vitában felhívják a figyelmet az elmebetegek jelenlegi megbélyegzésére is, amely gyakran még mindig akadálya a korai azonosításnak. Az elmúlt években nőtt az elmebeteg elkövetők száma, amint azt a növekvő statisztikák is mutatják: 2022-ben a súlyos erőszakos bűncselekmények 16 százaléka körül volt a pszichopatológiai diagnózisok aránya.

Ebben a diskurzusban fontos hang a Német Pszichiátriai és Pszichoterápiás, Pszichoszomatikai és Neurológiai Társaság (DGPPN), amely állásfoglalásában ajánlásokat fogalmazott meg az erőszakos cselekmények megelőzésére. Hangsúlyozzák, hogy a meglévő jogi lehetőségeket következetesebben kell használni, anélkül, hogy új törvényekre lenne szükség. A cél mind a lakosság védelmének, mind az elmebetegek jogainak védelme kell, hogy legyen. Fontos lépés lehet az ellátó struktúrák, az integrációs segítségnyújtás és a szociálpszichiátriai szolgáltatások bővítése az erőszakos cselekmények kockázatának minimalizálása érdekében.

Végső soron továbbra is az a kérdés, hogy hogyan lehet a törvényeket és a társadalmi struktúrákat úgy kialakítani, hogy mind az elkövetők, mind a potenciális áldozatok időben védelmet kapjanak. Tekintettel a rendőrügy aktuális fejleményeire és az aschaffenburgi elmebeteg férfival szembeni gyanúsításokra, bőven van mit mérlegelni és megbeszélni.