Bayreuth városa figyelmeztet: Legyen óvatos a hulladékkezeléssel kapcsolatos hamis információkkal!

Bayreuth városa figyelmeztet: Legyen óvatos a hulladékkezeléssel kapcsolatos hamis információkkal!

Bayreuth városa jelenleg a figyelem középpontjában áll, amikor a hulladékártalmatlanítással kapcsolatos téves információk terjesztéséről van szó. A lakosokat arra kérik, hogy ne hagyatkozzatok a mesterséges intelligencia (AI) által a keresőmotorokban generált információkra. Mint a városvezetés hangsúlyozza, ezek gyakran téves vagy félrevezető adatokat szolgáltatnak a selejtezéssel kapcsolatos kérdésekről. Rendszeresen jelennek meg megkérdőjelezhető információk, amelyek félreértésekhez vezethetnek, és a város arra kéri a polgárokat, hogy csak hivatalos forrásokra támaszkodjanak. Megbízható információk találhatók a városépítés honlapján és a különböző hulladékalkalmazásokban, amelyek egy részét a város is biztosítja. Erről számol be a futár.

De honnan ered ez az álhírekkel kapcsolatos aggodalom? Egyre világosabbá válik, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak a mindennapi életben játszik veszélyes szerepet, hanem a politikai és társadalmi információk terjesztésében is. Stefan Feuerriegel professzor, aki az LMU Mesterséges Intelligencia (AI) Menedzsment Intézetének vezetője, rámutat a mesterséges intelligencia által generált dezinformáció hatalmas robbanó erejére. A legújabb technológiával olyan meggyőző szövegek, képek, sőt hangok is készíthetők, amelyeket sokszor nehéz hamisítványként felismerni. Egy példa, amely még mindig sokak emlékezetében marad, az a vírusos mesterséges intelligencia által generált kép Ferenc pápáról, amely világszerte félrevezette az embereket. A részletek számítanak: a technológiai fejlődés ellenére az AI-nak még mindig nehézségei vannak bizonyos szempontokkal, például a kezek ábrázolásával vagy az összetett háttérrel. Ezeket a hiányosságokat azonban a tartalom személyre szabásával és a célcsoportok megcélzásával lehet pótolni Ludwig Maximilian Egyetem magyarázta.

A dezinformáció veszélye

Az álhírek és a dezinformáció termékeny talajra találnak a közösségi hálózatokban, ami ösztönzi az ilyen hamis információk terjedését. A Szövetségi Polgári Oktatási Ügynökség szerint a tanulmányok azt mutatják, hogy az interneten fogyasztott tartalmak kevesebb mint 1%-a minősíthető álhírnek. Aggasztó azonban, hogy bizonyos társadalmi csoportokban gyakran különösen intenzíven fogyasztanak ilyen tartalmat. A politikai és médiaintézményekbe vetett bizalom alacsony szintje növeli az ilyen jellegű tudósítások iránti fogékonyságot. Ez látszik a Donald Trump megválasztása vagy a Brexit-népszavazás körüli eseményeken is, ahol szándékosan hamis információkat terjesztettek. Érdekes módon az álhírekkel és dezinformációval kapcsolatos empirikus kutatások száma is drámaian megnövekedett az elmúlt években – nem utolsósorban a változó politikai feltételekre és a közösségi média használatára adott reakcióként. Az erről szóló beszámolók Szövetségi Polgári Oktatási Ügynökség.

Az egyik kérdés, amely a közelmúltban újra és újra felmerült, a médiaműveltség szerepe. A szakértők egyetértenek: a médiaműveltség az álhírek elleni küzdelem kulcsa. A felhasználóknak meg kell tanulniuk kritikusan megkérdőjelezni az információkat és összehasonlítani a különböző forrásokat a dezinformáció áradata ellen. A politikai szereplőknek hatékony intézkedéseket kell hozniuk és támogatniuk kell az olyan kezdeményezéseket, mint az „EU kontra Disinfo”. Ezek a dezinformáció elleni harcosok egységes mércét próbálnak felállítani az álhírek elleni küzdelemben.

Olyan időkben, amikor az információs környezet egyre összetettebbé válik, kulcsfontosságú, hogy mind a felhasználók, mind a platform üzemeltetői proaktívan lépjenek fel. Elengedhetetlen a tudatosság növelése, az átlátható tények ellenőrzése és a tartalom kritikus vizsgálata. Csak így tud mindenki gondoskodni magáról, és megkülönböztetni az igazságot a hazugságtól – ez a kihívás mindannyiunkat érint, és amelynek leküzdése egyre fontosabbá válik digitalizált világunkban.