Csempész csalás: A család 7000 eurót fizet, és még mindig zsákutcában marad!

Csempész csalás: A család 7000 eurót fizet, és még mindig zsákutcában marad!

A német határon történt legutóbbi incidens ismét világosan rávilágít az európai menekültpolitika kihívásaira. Az elmúlt napokban a szövetségi rendőrség több olyan illegális határátlépési esetet tárt fel, amelyek mélyebb problémákat tárnak fel a menekültügyi rendszeren belül.

A szövetségi rendőrség kora reggel ellenőrzött egy távolsági buszt, amely Torinóból Nürnbergbe tartott. Az utasok között volt egy igazolvány nélküli egyiptomi, aki 200 euróért vett buszjegyet egy feltételezett csempésztől Milánóban. A helyzete nem volt túl kellemes, mert 2022-ben negatív menedékkérelmet nyújtott be Olaszországban, és most börtönnel fenyegetik. Az ellenőrzést követően az eichstätti deportálási fogdába szállították, ahonnan megszervezik hazatérését hazájába. Erről számolt be a sváb.

Családtörténet a határon

Alig néhány órával később a rendőrök megállítottak egy Milánóból Münchenbe tartó buszt. A fedélzeten egy szíriai család tartózkodott, amely egy 25 éves férfiból, egy 21 éves nőből és hároméves gyermekükből állt. Ugyancsak érvényes úti okmányok nélkül érkeztek, és kezdetben szóban adták meg személyes adataikat. A tisztek azonban hamis adatokat tartalmazó olasz hivatalos leveleket találtak a poggyászban.

A férfi elmagyarázta, hogy miután több hónapot Görögországban töltöttek, testvéréhez akartak utazni Saar-vidékre. A család 7000 eurót fizetett volna egy feltételezett csempészszervezetnek az útjukért. Az első esethez hasonlóan a család utazása azzal végződött, hogy visszaküldték őket Ausztriába.

Jogi helyzet a menekültügyi eljárásban

Ezek az események egy nagyobb probléma részei. Az Európai Bíróság (EB) 2024. december 19-i ítélete szerint az olasz menekültügyi rendszer rendszerszintű gyengeségeinek feltételezése általában nem indokolt. Ez azt jelenti, hogy a tagállamoknak mindig egyéni elbírálást kell végezniük a menedékjog iránti kérelmek esetében. Ennek a döntésnek messzemenő következményei vannak az EU-n belüli felelősségekre nézve, különösen akkor, ha az Olaszországba való visszatérés függőben van. Egy németországi bírósági ügy korábban jogszerűnek ítélte a menedékkérelmek elutasítását és az olaszországi kitoloncolások elrendelését, amit az EB újabb határozata megkérdőjelez, hogyan Infopont Európa jelentették.

A menekültügyi politika kiszervezése

Az európai menekültügyi politika egyik fő kérdése az „externalizáció” kérdése. Ezt a stratégiát az 1990-es évek óta vitatják, és megpróbálja áthelyezni a menekültügyi eljárásokat az EU-n kívüli országokba. Aktuális példa erre Olaszország és Albánia megállapodása a befogadóállomások létrehozásáról. A mögöttes ötlet az, hogy lassítsák a menedékkérők beáramlását, és kivonják a szelet a jobboldali populista pártok vitorlájából. A kiszervezés azonban bizonyos kockázatokat is rejt magában, például jogi és etikai aggályokat bpb.de tisztázni kell.

Az EU-ban benyújtott menedékkérelmek tartósan magas száma, amely 2023-ban meghaladta az egymilliót, óriási kihívást jelent. A politikusokat arra kérik, hogy találjanak gyakorlati megoldásokat a növekvő számok kezelésére, miközben védik a menekültek és migránsok jogait. Az EU csak egy harmonizált és igazságos menekültügyi politika révén képes eleget tenni humanitárius felelősségének.