Diákprojekt Passauban: A zsidó történelem küzd a láthatóságért!

Diákprojekt Passauban: A zsidó történelem küzd a láthatóságért!

Passauban, a mozgalmas zsidó történelemmel rendelkező városban a Leopoldinum Gimnázium diákjai elkötelezettek az emlékezés kultúrája mellett. Antje Spielberger irányításával 16 diák indította el a „Jewish to go” projektet egy P-szeminárium keretében. A központi szereplő Omid Babakhan, akit különösen érdekel egy régi kereskedelmi épület, amely egykor a bernheimi zsidó kereskedőcsaládhoz tartozott. Az épület mély történelme ellenére még mindig nincs utalás arra, hogy mit jelent a város és a zsidó múlt számára. A jelentése szerint Vasárnapi lap A csoport szeretne QR-kód táblákat telepíteni történelmi helyszínekre, hogy mindenki számára kézzelfogható legyen a történelem.

Az egykor 1898 és 1935 között Passauban tevékenykedő Bernheim család érdekes múlttal rendelkezik. A második világháború előtti időszakban nemcsak sikeres vállalkozást vezetett, hanem része volt a városi életnek is. Így mondták Alsó-Bajorország Wiki Alfred és Berta Bernheim kénytelenek voltak 1935-ben eladni vállalkozásukat. A család leszármazottai, akik ma szétszórtan élnek Franciaországban, Izraelben, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában, szintén emlékeznek passaui gyökereikre. A Bernheim család 2008-as városlátogatása igazolta ezt a tartós örökséget és a történelmük iránti érdeklődést.

Emlékezet és rezonancia

Az intenzív előkészítés és a projekttel kapcsolatos pozitív visszajelzések ellenére azonban Passau városának támogatási kérelmei továbbra is megválaszolatlanok. Ez kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a város mennyire veszi komolyan saját történelmét. Jochen Wilde dékán méltatta a projektet, és aktívan szeretne hozzájárulni az emlékezés kultúrájának újjáélesztéséhez. Kezdeményező csoportot alapítottak az „emlékezés útjának” kialakítására. Kiderül, hogy a városvezetés eleget tesz-e a hallgatók kívánságának, és lesz-e nagyobb közbevonás.

Tágabb összefüggésben különösen fontos az emlékezés kultúrájáról szóló vita. Az elmúlt években megváltozott a társadalom felfogása a nemzetiszocialista múlttal kapcsolatban. A vita az emlékezet inkluzív megközelítéséről és arról a kérdésről, hogy hogyan lehet a migránsokat integrálni ebbe a kultúrába, egyre robbanásszerűbbé vált. Egy cikk szerzője bpb ezzel az aspektussal foglalkozik, és megmutatja, hogy sok olyan hang és emlék, amely a társadalom sokszínűségének részét képezi, mindeddig meghallgatatlan maradt. A bevándorlás utáni emlékezés kultúrája segíthet mindenkit bevonni a vitába.

Végezetül annyit kell még elmondani, hogy a Leopoldinum Gimnázium diákjainak elkötelezettsége fontos jele annak, hogy a város zsidó történelmét nem szabad elfelejteni. A még fennálló kihívások éppoly nyilvánvalóak, mint az új megközelítésekből és a nyilvánosság részvételéből adódó lehetőségek.