Lüneburgi rendőrség: A promóciók leálltak – a nem a fókuszban!
Uelzenben és Lüneburgban jogi viták folynak a megkülönböztető rendőri előléptetésekről és a nőkre vonatkozó kvótákról.

Lüneburgi rendőrség: A promóciók leálltak – a nem a fókuszban!
A lüneburgi rendőrségen az előléptetések veszélyben vannak. Jelenleg 26 rendőrt nem lehet előléptetni A10 fizetési szintről A11-re. Ennek oka a közigazgatási bíróság előtt folyamatban lévő eljárás, amelyben a tisztviselők ideiglenes jogvédelem iránti kérelmet nyújtottak be. A per az uelzeni rendőrkapitányság egy vitatott eljárása ellen irányul, amely kifejezetten a nőket kívánja előnyben részesíteni, amit sok kolléga szkepticizmussal fogad. A lüneburgi bírák kezdeti döntése szerint a „normák eltolódása a női nem javára” alkotmányellenes. A Lüneburg aktuell jelentése szerint az ítélet az „alkalmasságra, képességekre és szakmai teljesítményre” összpontosít, mint az előléptetések központi kritériumaira.
Emellett komoly vádak merültek fel a rendőrkapitányság ellen, amely a vezetői pozíciókban lévő nők kvótájának növelése körül forgott. A kiszivárogtatásokat feltáró belső dokumentum arra az elhatározásra vezetett, hogy a férfi rendőrök értékelése során nemcsak a teljesítményt, hanem a nemet is negatívan értékelik. A bírák ezt az Alaptörvény megsértésének minősítették. A közigazgatási bíróság minden rendőr tisztességes és nemi szempontú elbírálását követeli. E folyamatok miatt másfél éve szinte leálltak az A11-es szintre való előléptetések, ami jelentős lemaradáshoz vezet, mivel a A Landezeitung részletesen elmagyarázza.
Kritika és támogatás
A Német Bűnügyi Nyomozók Szövetsége (BdK) már nyomást gyakorolt a rendőrségre, és a nők népszerűsítésének teljesen helytelen megközelítéséről beszél. Kifogásolják, hogy Uelzenben olyan informális megközelítést dokumentáltak, amely nem felel meg az irányelveknek. A BdK mintegy 800 tagot képvisel, és az esélyegyenlőségi intézkedések megfelelő végrehajtását szorgalmazza. Stefan Franz, az állami végrehajtó testület képviselője szerint fontos, hogy a nők népszerűsítését helyesen alkalmazzák. A volt és aktív köztisztviselők belső nyomásról is beszámoltak, hogy szisztematikusan vegyék figyelembe a nők és a részmunkaidős alkalmazottak előléptetését.
Bár Daniela Behrens belügyminiszter úgy írja le az esetet, hogy „nem fontos az alsó-szászországi rendőrség számára”, Franz másképp látja. Ő és más kritikusok rámutatnak, hogy ezek a gyakorlatok nemcsak Lüneburgban, hanem más megyékben is megfigyelhetők. Ez még fontosabbá teszi az esélyegyenlőségi tisztek szerepét ebben a vitában. Több mint 30 éve tevékenykednek, és elkötelezettek az esélyegyenlőség mellett. Egy mostani tanulmány bemutatja, hogy az esélyegyenlőségi munka milyen kihívásokat és lehetőségeket rejt magában a rendőrségen belül, különös tekintettel a rendőrszakszervezet által biztosított támogatási struktúrákra, ahogyan Böckler összegzi.
Összességében a helyzet továbbra is feszült, és a nemek közötti egyenlőségről szóló vitát a rendőrségen belül sólyomként követik. Várható, hogy a jogi eljárások hogyan alakulnak, és milyen intézkedéseket tesz a lüneburgi rendőrkapitányság a folyamatos előléptetési lemaradás megoldására.