Az SPD szkeptikus a kötelező katonai szolgálat visszatérésével kapcsolatban: mit jelent ez a Bundeswehr számára?

Az SPD szkeptikus a kötelező katonai szolgálat visszatérésével kapcsolatban: mit jelent ez a Bundeswehr számára?

A kötelező katonai szolgálathoz való visszatérésről szóló vita ismét nagy népszerűségnek örvend Németország politikai életében. Az SPD képviselőcsoportja szkeptikus ezzel kapcsolatban. Falko Droßmann, az SPD védelempolitikai szóvivője egyértelművé teszi, hogy a Bundeswehr infrastruktúrájának javítására és a fiatalok számára vonzó életpályamodellekre kell helyezni a hangsúlyt a kényszerre hagyatkozás helyett. „Izgatnunk kell a fiatalokat a szolgálat iránt” – mondja, kiemelve, hogy az elkötelezettséget meggyőzéssel kell ösztönözni, nem pedig kötelező intézkedésekkel.

Ezzel szemben Jens Spahn, az Unió parlamenti frakcióvezetője a kötelező katonai szolgálathoz való visszatérés konkrét előkészületeit szorgalmazza. Szükségesnek látja Németország védelmi képességének biztosítását, és hangsúlyozza, hogy a Bundeswehr állományának megerősítéséhez további 60 ezer katonára van szükség. A kötelező katonai szolgálatot 2011-ben békeidőre felfüggesztették Karl-Theodor zu Guttenberg védelmi miniszter vezetésével, de jogilag érvényben marad. Hangos Deutschlandfunk A Bundestag a vonatkozó jogalap megváltoztatásával újra aktiválhatná a kötelező katonai szolgálatot.

Személyzethiány és politikai ellentétek

A Bundeswehr személyzeti hiánya mára sürgető problémává vált. Jelenleg mintegy 100 000 katona hiányzik ahhoz, hogy 2029-ig fenntartsák a védelmi képességet – figyelmeztet Högl Éva védelmi biztos és Carsten Breuer főfelügyelő. A koalíciós tárgyalásokon különösen az Unió és az SPD szorgalmazza a sorkatonai szolgálat szükségességét, még akkor is, ha ennek megszervezésével kapcsolatban lényegesen eltér a véleményük. Míg az Unió a férfiak és a nők kötelező szolgálati évét szorgalmazza, az SPD ragaszkodik az önkéntes koncepcióhoz, és rugalmasabb modellek kidolgozása érdekében szorgalmazza a katonai szolgálatra alkalmas fiatal férfiak nyilvántartásba vételét.

Emellett szó van arról is, hogy van-e értelme alternatív szolgálati formáknak, például a „szociális évnek” azoknak, akik nem lépnek be a Bundeswehrbe. Ezek az új megközelítések azonban kritikus vizsgálat tárgyát képezik, mivel a közvélemény ellenállást tanúsít a kötelező szolgálattal szemben. Kompromisszumot jelenthet a Zöldek által javasolt „szabadságszolgáltatás”, amely magában foglalja a szociális vagy kulturális szolgáltatásokat is, így szélesebb, a társadalom számára is előnyös hatókört tesz lehetővé.

Társadalmi relevancia és jövőbeli fejlődés

A társadalmi hangulat megosztott. Felmérések szerint a németek több mint 58%-a támogatja a kötelező katonai szolgálatba való visszatérést, míg a 18 és 29 év közötti fiatal generáció 61%-a egyértelműen elutasítja azt. napi hírek hivatkozik a Német Szövetségi Ifjúsági Tanácsra is, amely választási szabadságot követel a fiataloktól szolgálati kötelezettségeik tekintetében. Ez a belpolitikai viták miatt a jövőben vita tárgyává válhat.

Más európai országokban, például Svédországban és Lettországban már újra aktiválták a hadkötelezettséget, ami tovább szítja a németországi kötelező katonai szolgálatról szóló vitát. A szövetségi kormány viszont még nem talált konkrét feladatleírást vagy követelménytervezést a Bundeswehrre vonatkozóan, amit a baloldal különösen kritizál. A baloldali Christian Görke egyértelművé teszi: „Senkit sem szabad fegyveres szolgálatra kényszeríteni”, ami a katonai szolgálatról szóló társadalmi vitákat még jobban felpörgeti.

A kötelező katonai szolgálat témája továbbra is izgalmas és kihívást jelent minden érintett számára – akár fiatal, akár idős, akár a politikában, akár a civil társadalomban. Az elkövetkező hónapok megmutatják, hogy a Németország biztonságpolitikai irányultságáról és katonai szolgálatáról szóló viták valójában milyen irányba bontakoznak.