Trump elhagyja a G7-csúcsot: a feszültség és a nézeteltérések maradnak!
Trump amerikai elnök korán elhagyja a G7 kanadai csúcstalálkozóját. Az Ukrajnával és a közel-keleti politikával kapcsolatos feszültségek nézeteltérésekhez vezetnek.

Trump elhagyja a G7-csúcsot: a feszültség és a nézeteltérések maradnak!
Micsoda durranás volt a kananaskisi G7-csúcson! Donald Trump amerikai elnök korán összepakolta a csomagjait, és társaival közös vacsora után elhagyta a csúcsot. A hirtelen távozás oka az Ukrajna politikájával és a jelenlegi „közel-keleti eseményekkel” kapcsolatos mély nézeteltéréseknek tűnik, ahogy Trump szóvivője, Karoline Leavitt fogalmazott. A Trump távozásával kapcsolatos pletykák már a csúcs helyszínén is felröppentek, most pedig beigazolódott.
Trump kijelentései Oroszországnak a G8-ból való kizárásáról, amelyet „nagy hibának” minősít, különösen robbanékonyak. Az európai résztvevők provokációnak tekintették ezeket a szavakat, Putyint ugyanis 2014-ben a Krím annektálása miatt kizárták a gazdaságilag legerősebb nemzetek klubjából. Trump szilárdan hiszi, hogy nem lenne háború, ha Oroszország a G8 része maradna. Amint az RP Online beszámol, az európai államok most arra sürgetik Trumpot, hogy fontolja meg szigorúbb szankciókat Oroszországgal szemben. De hogyan látja ezt Trump? Az [n-tv] jelentése (https://www.n-tv.de/politik/23-24-Trump-hat-nicht-Eile-bei-neuen-Russland-Sanktionen–article25838542.html) szerint visszafogja az új szankciókat, és felszólítja az EU-t, hogy először fogadja el szankciócsomagját.
Trump távozásának következményei
Trump távozásával a G7-ek gyorsan G6-okká válnak a csúcstalálkozón – most még világosabbá válik a megállapodás hiánya olyan fontos kérdésekben, mint a kereskedelmi és vámvita, valamint az Oroszországgal való bánásmód. Trump azonban konstruktív eszmecserét folytatott Friedrich Merz német kancellárral, amely legalább 20 percig tartott. A tárgyalások középpontjában az Izrael és Irán közötti eszkaláció, valamint az iráni atomprogram állt. Úgy tűnt, hogy itt egyetértés alakult ki, hogy közösen akarunk megoldásokat keresni.
Eközben Ukrajnában továbbra is feszült a helyzet. Volodimir Zelenszkij elnök nemcsak a G7-ek támogatását kérte, hanem azzal a javaslattal is előállt, hogy Ausztria közvetítő szerepet tölthet be az eltűnt ukrán gyerekek visszaszolgáltatásában. Ebben az összefüggésben kell érteni Zelenszkij kétségbeesett felhívásait, hogy nagyobb nyomást gyakoroljanak Oroszországra és további szankciókat vezessenek be, különösen az energiaszektorban. A lakosság körében a bizalma azonban megcsappanni látszik, amint azt egy felmérés is mutatja, amely szerint népszerűségi mutatója 11 százalékkal esett vissza.
Ukrajna kilátása
Ebben a feszült helyzetben a Bazonline arról számol be, hogy Ukrajna a közelmúltban több országtól kapott kötelezettségvállalást további fegyversegélyre az odesszai csúcstalálkozón. Zelenszkij számára különösen fontos, hogy a folyamatos orosz agresszivitás ellenére továbbra is támogassa saját védelmét. Ha leírja Oroszország geopolitikai ambícióit, egy dolog világossá válik: a Kreml főnöke, Putyin nagyobb befolyásra és ellenőrzésre törekszik a térségben.
Ebben az egyre zavarosabb politikai légkörben látni fogjuk, hogyan alakulnak az országok közötti kapcsolatok – különös tekintettel a háború, a béke és az Ukrajna támogatásának érzékeny kérdéseire. Az eszkaláció folytatódik, és a diplomáciai tárgyalások veszélyben vannak. Trump bejelentette, hogy részt vesz a közelgő hágai NATO-csúcson, de hogy ez hozzájárul-e a megoldáshoz, az majd kiderül.