Fókák a Watt-tengeren: Meglepő tények és jövőjük!
Dr. Thea Hamm rávilágít a Watt-tenger fókapopulációjára, annak fejlődésére és olyan befolyásoló tényezőkre, mint a klímaváltozás.

Fókák a Watt-tengeren: Meglepő tények és jövőjük!
A látogatókat és a természet szerelmeseit minden évben vonzzák a Tossens partjainál található fenséges fókák. Ezek a bájos tengeri lények a Watt-tenger biológiai sokféleségének szerves részét képezik. Az átlagos turista gyakran nem tudja, hogy mítoszok keringenek a fókák születése körül. Dr. Thea Hamm világossá teszi: Azok a feltételezések, hogy a sársíkság migrációja befolyásolja a nőstények születési idejét, megalapozatlanok, és a mesék birodalmába tartoznak. „De – mondta Dr. Hamm – az éghajlatváltozás itt-ott beleszólhat. A nord24 szerint számos egyéb tényező is befolyásolja a fókapopuláció egészét.
A fókapopuláció az elmúlt évtizedekben minden volt, csak nem stabil. A múltbeli járványok, mint például az 1988-as és 2002-es szarvaskór, pusztító veszteségeket okoztak. 2002 nyarán a becslések szerint csak körülbelül 28 000 fóka maradt a Watt-tengerben, és az állatok körülbelül 40%-át a szarvasmarha elpusztította. A schutzstation-wattenmeer szerint abban az időben több mint 21 100 tetemet találtak elő az Északi- és a Balti-tenger partjairól. A populáció azonban gyorsan helyreállt, és jelenleg folyamatosan magas szinten van, ami szabadságot jelent a fókáknak és reményt a természet szerelmeseinek.
Aktuális készletadatok és trendek
A fiatal állatok száma, 8230 darab, szintén 12%-kal csökkent az előző évhez képest. E csökkenés okai nem világosak; A betegségek és a migráció kizártnak tűnik, de szerepet játszhat az élelmiszerforrásokért és az emberi tevékenységért folytatott verseny.
Védelmi intézkedések és élőhely
Nagy figyelmet fordítanak a fókák optimális élőhelyére, különösen az ilyen állatok számára legjobb védelmet nyújtó nemzeti parkok létrehozásával. A Watt-tengeren szigorú övezeti koncepció van, csendes zónákkal, amelyekbe csak jóváhagyott utakon lehet belépni. A legtöbb fókakikötő ezekben a védett övezetekben található. A vattavezetőknek szigorú követelményeket kell betartani, amelyek legalább 300 méteres távolságot írnak elő a fókáktól, hogy ne zavarják az érzékeny állatokat.
Bár az iszapos vándorlás önmagában nincs negatív hatással a fókákra, a populáció jövője továbbra is bizonytalan. A kutatók és a hatóságok azon dolgoznak, hogy pontosabb védelmi intézkedéseket határozzanak meg a fókapopuláció hosszú távú biztonsága és a természetes élőhelyük életkörülményeinek megőrzése érdekében.