Véget ért a nyári időszámítás: Így hat egészségünkre az időváltás!

Véget ért a nyári időszámítás: Így hat egészségünkre az időváltás!

Az időváltozás mindenféle izgalmat hoz magával. 2025. október 25-ről 26-ra virradó éjszaka ismét eljött az idő: hajnali 3-ról hajnali 2-re állították vissza az órákat, és most hivatalosan is elérkeztünk a téli időszámításhoz. Ez azt jelenti, hogy egy órával több alvásra számíthatunk, ami bizonyára sokaknak jól jön. De a télnek megvannak a sötét oldalai is.

Ezentúl a közép-európai idő (CET) érvényes, ami ideális esetben egybeesik a nap legmagasabb pontjával dél körül. Plusz pont, hogy reggel egy órával korábban világosodik, ami kicsit megkönnyítheti a felkelést. De vigyázz: a téli időszámításra való áttérés nemcsak az időkeret változását jelenti, hanem sokak számára a bioritmus változását is. Szia Herne! beszámol arról, hogy akár 14 napba is beletelik, mire a testnek és az elmének alkalmazkodik az új időhöz.

Az időváltozás egészségügyi hatásai

De hogyan hat a változás egészségünkre? Sajnos ez inkább negatív, amint azt több tanulmány is mutatja. A kronobiológusok a nyári időszámítást „rossz időzónának” nevezik, mivel hét hónapig élünk olyan állapotban, amely nem felel meg a természetes fényritmusnak. 2025. október 26-án legalább befejeződött a téli időszámításra való átállás, ami kevesebb egészségügyi problémát okoz, mint a nyári időszámítás. A Stanford Egyetem tanulmánya szerint még egy állandó normál idő is csökkentheti az elhízás és a stroke előfordulását, ami a közép-európai időre való fenntartható átállással érhető el. napi hírek hozzáteszi, hogy a DAK felmérése szerint a németek 30%-a számol be fáradtságról és alvászavarokról az időváltás után.

A nőket és a 45 és 59 év közöttieket különösen érintik az egészségügyi hátrányok. Érdekes módon a neurológiai vizsgálatok azt is mutatják, hogy azoknál az embereknél, akik rendszeresen szenvednek alvászavaroktól, a nyári időszámításra való átállás után jelentősen megnövekedhetnek a migrénes rohamok. NDR a szívinfarktusok számának növekedéséről számol be, különösen a nyári időszámítás változása után – ezt a kockázatot sok tudós a bioritmus szabálytalanságainak tulajdonítja.

Közvélemény az időváltozásról

Izgalmas a közvélemény az időváltásról is. Egy felmérés szerint az állampolgárok többsége nemcsak az óraátállítás eltörlését szeretné, hanem az állandó nyári időszámítást is preferálja. Ez a kívánság érthető – elvégre a hosszabb esti meghívás legalább csábítónak tűnik. De úgy tűnik, hogy a nyári időszámításhoz kapcsolódó egészségügyi kockázatok ellensúlyozzák ezt a preferenciát.

Az időváltást Németországban 1980 óta alkalmazzák, eredetileg a napfény jobb kihasználása és az energiatakarékosság érdekében. A legújabb kutatások azonban kimutatták, hogy a remélt energiamegtakarítást nem sikerült elérni. Ugyanakkor az EU-ban egységes időszabályozás segíthet elkerülni az „időzóna-foltozást”.

A rádióval vezérelt órák automatikusan váltanak, de sokan nem élvezik ezt a luxust. Ehelyett a mindennapi életben az időváltozás kihívásaival kell megküzdeniük. Emlékszel a legutóbbi változásra? Nehéz volt igazodni az időben, miközben továbbra is hallgatta a test óráját. Talán ideje egy másik, egészségesebb utat választani?

Az elkövetkező időszakban 2026. március 29-ig maradunk a téli időszámításban, mielőtt újabb változás következik. Addig is itt az ideje, hogy több időt tölts a szabadban, és élvezd az új ritmusokat – ez egy kicsit megkönnyítheti az alkalmazkodást.