Templomok átalakítása a soesti kerületben: a hagyomány új gondolatokkal találkozik!

Templomok átalakítása a soesti kerületben: a hagyomány új gondolatokkal találkozik!

A soesti járás templomi tája az elmúlt években mélyreható változáson ment keresztül. A taglétszám csökkenése és a gyülekezetek látogatottságának csökkenése számos protestáns és katolikus gyülekezetet arra késztet, hogy új felhasználási lehetőséget keressen egyházi épületeinek. Ez jelenti Hellweg rádió.

Lippstadtban a közösségek már proaktívan léptek fel: három protestáns templomot és egy közösségi házat szenteltek fel a társadalmi változások figyelembevétele érdekében. E zónabontások átfogó célja a megmaradt templomhelyek megerősítése és ésszerű felhasználási módok megtalálása. Különösen sikeres példát találhatunk Bad Sassendorfban, ahol az egykori templomot lakóházzá alakították át. Lipperbruchban a régóta fennálló Christopherus-templom ma egy görög ortodox közösséghez tartozik, és továbbra is vallási célokra használják.

Új kihívások és ellenállás

Egy másik példa a werli katolikus Szent Norbert-templom, amelyet bölcsődévé alakítanak át, hogy ellensúlyozzák a gyermekfelügyelet helyhiányát. Ez az átalakítás azonban ellenállást von maga után: online petíció indult a dezonálás leállítására. Ez az ellenállás rávilágít arra, hogy sok plébános érzelmi kötődése van az egyházukhoz, és az ilyen döntések által okozott konfliktusokra.

A sok közösség előtt álló kihívások nem csak helyi jelenségek. A számok azt mutatják, hogy Németországban több mint 40 000 egyházat fenyeget az árvaság veszélye. Az EKD tanulmánya szerint 2022 óta a német állampolgárok kevesebb mint fele tagja valamelyik nagy keresztény egyháznak. Hangos Deutschlandfunk kultúra A lakosság mindössze 13 százaléka számít vallásosnak. Egyre több templomot hagyhatnak fel a következő évtizedekben, miközben a legfrissebb előrejelzések szerint a következő évtizedben a templomok akár 20 százaléka már nem használható istentiszteleti térként.

Használat és identitás kérdése

Természetesen az egyházak átalakítása nem új keletű kérdés. A szekularizációs folyamatok által kiváltott használati módosulások a középkortól kezdődően következnek be. Történelmileg ilyen átalakulások történtek, például a reformáció vagy a Reichsdeputationshaupttritt idején. Az átalakulások okai jelenleg nyilvánvalóak: gyakran gazdasági, ökológiai és politikai-társadalmi okok a meghatározóak. A Szövetségi Polgári Oktatási Ügynökség rámutat arra, hogy vitát kell folytatni ezen épületek jövőbeni kulturális és vallási helyszínként való felhasználásáról.

A templomi terek nem csupán liturgikus helyek; a társadalom számára is különleges értékkel bírnak. Ezek rezonanciaterek, és hozzájárulnak a közösség és a környező terület identitásához. A templomok megőrzése és társadalmi vagy kulturális találkozóhellyé alakítása tehát a társadalom egészének feladatává válhat. Vannak már olyan projektek, amelyek másként használják a templomokat, például környezetvédelmi intézkedésekre vagy rendezvényhelyszínként. Egyes önkormányzatok, amelyek már találtak innovatív használati modelleket, jó érzékkel rendelkeznek ehhez.

Az egyházi táj fejlődése azt tükrözi, hogy társadalmunkban milyen dinamikusan változnak az összetartozási és közösségi helyek. A jövőbe tekintés azt mutatja, hogy továbbra is izgalmas látni, hogyan fognak a közösségek megbirkózni ezekkel a kihívásokkal, és milyen új lehetőségek nyílhatnak meg az egyház és a társadalom közötti interakcióban.