A szövetségi ügyészek maximális büntetést követelnek a radikalizálódott solingeni elkövetőkre

A szövetségi ügyészek maximális büntetést követelnek a radikalizálódott solingeni elkövetőkre

A kölni Legfelsőbb Regionális Bíróság előtt lefolytatott lenyűgöző perben a Szövetségi Ügyészség ma lépéseket tett, és a legmagasabb büntetést követeli a solingeni brutális támadásért felelős merénylőre. Johannes Fuß pszichológus professzor nyilatkozatában egyértelműen kijelentette, hogy a vádlotton nem voltak mentális zavarokra, például pszichózisra utaló jelek. Ennek ellenére a bűncselekmény során tervezett és célzott viselkedése aggasztó mintát mutat, amely magas szintű veszélyességet és radikalizálódást mutat. Jelentős a visszaesés veszélye is.

Amint a spiegel.de megjegyezni, hogy a kockázatértékelés az alperes veszélyességén alapult, azt jelzi, hogy azt nem menekülttapasztalattal rendelkező személyek számára fejlesztették ki. Ez kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az ilyen elkövetők felderítésére hozott intézkedések elegendőek-e. Fuss azt sem tudja felmérni, hogy az esetleges deradikalizáció hogyan befolyásolja a visszaesés kockázatát egy hosszabb szabadságvesztés időtartama alatt. Ez a bizonytalanság feltárja a radikalizálódott egyének kezelésére vonatkozó jelenlegi megközelítések hiányosságait.

A mentális zavarok szerepe

A mentális zavarok összetett kapcsolatban állnak a radikalizálódással. A bpb.de elemzése azt mutatja, hogy a mentális zavarok a radikalizálódási folyamatok okaként és következményeként is felléphetnek. Például számos olyan mentális betegség, mint az autista rendellenességek vagy a paranoia, megfigyelhető számos egyéni terrorista elkövetőnél. A mentális betegségek nemcsak az erőszakos cselekmények valószínűségét növelik, hanem a feszült társadalmi körülményekből és a szélsőséges helyzetekben való részvételből is fakadhatnak.

Az is kiderül azonban, hogy a mentális zavarok előfordulása a szélsőséges egyének körében nem magasabb, mint az általános populációban. Az egészségügyi szakembereket azonban tudatosabbá kell tenni annak érdekében, hogy a negatív fejleményeket korai szakaszban felismerjék. Mert a megelőző intézkedések kulcsfontosságúak lehetnek a radikalizálódási folyamatok megelőzésében, mielőtt azok eszkalálódnának. Az orvosoktól és pszichoterapeutáktól meg kell követelni, hogy megfelelő támogatást nyújtsanak az ilyen kockázatnak kitett emberek számára, amint azt az aerzteblatt.de mutatja.

Finom vonal a terápia és a radikalizáció között

A terapeuták előtt álló kihívást a szakmai titoktartás és a nyitott terápiás kapcsolat szükségessége közötti feszültség is nehezíti. A radikalizálódott betegek súlyos pszichés zavarokban szenvedhetnek, amelyek jelentősen befolyásolják a tanácsadási folyamatot. Ha poszttraumás stressz zavarok vagy más súlyos mentális betegségek lépnek fel, azonnali pszichiátriai támogatás szükséges a veszély felmérése és szükség esetén a megfelelő intézkedések megtétele érdekében.

A jelenlegi fejlemények ismeretében minden eddiginél világosabb, hogy a társadalomnak küzdenie kell a növekvő radikalizálódással a jövőbeni tragédiák megelőzése érdekében. Rajtunk múlik, hogy mind a megelőző, mind a terápiás intézkedéseket megerősítsük, és felhívjuk a figyelmet ezekre az összetett kérdésekre.