Antiszemitizmus-botrány megrázza a baloldali fiatalokat: mi áll a háttérben?

Antiszemitizmus-botrány megrázza a baloldali fiatalokat: mi áll a háttérben?

A berlini baloldali fiatalok antiszemitizmus-botránya egyre szélesebb körben terjed, és heves vitákat vált ki a politikai színtéren. A braunschweigi szövetségi kongresszuson a küldöttek mintegy 70 százaléka megszavazta azt az indítványt, amely Izraelt „gyarmati és rasszista állami projektként” írja le. Egy ilyen szavazás nemcsak a párton belül okoz nyugtalanságot, hanem a társadalomban is, ahol tovább nőtt a zsidók elleni gyűlölet.

Az indítványt kísérő heves vitában valóban érezni lehetett a megfélemlítés légkörét. A zsidóbarát tagokat megtámadták és megfenyegették, ami miatt a szász delegáció biztonsági okokból korán elhagyta az ülést. Egy fenyegető üzenet a türingiai delegációnak ad képet a helyzet súlyosságáról: „Ne hagyd, hogy Türingia aludjon – tudjuk, hol vannak a szobáik.” Az ilyen események jelentős megvilágításba helyezik a baloldali fiatalok politikai áramlatait, és kérdéseket vetnek fel a párt jövőbeli irányával kapcsolatban.

Kritika a saját sorainkból

Thomas Dudzak, a párton belüli Izrael-barát csoport képviselője „a félelem légkörének” minősítette a helyzetet. Aggodalmai nem alaptalanok. A párt egyre több új tagja „anticionistának” nevezi magát, amit sokan „antiszemita földrablásként” érzékelnek. A párt végrehajtó bizottsága most válságüléseket hívott össze, hogy reagáljon az aggasztó fejleményekre. A lehetséges következmények a fellebbezéstől az ifjúsági szervezettől való teljes távozásig terjednek.

A türingiai állampárt egyértelműen elhatárolódott az antiszemita álláspontoktól, és hangsúlyozta, hogy Izrael kritikája nem vezethet létjogosultságának megkérdőjelezéséhez. Christina Stumpp, a CDU főtitkára a Balpártot ért kritikájában nem nézi jó szemmel ezt a fejleményt, és az antiszemita tevékenységektől való egyértelmű elhatárolódásra szólít fel.

Az antiszemitizmus meghatározása

A Baloldal a közelmúltban a Jeruzsálemi Nyilatkozat, mint az antiszemitizmus új meghatározása mellett emelt szót chemnitzi pártkonferenciáján. Ezt a döntést azonban bírálta a Németországi Zsidók Központi Tanácsa, amelynek elnöke, Josef Schuster kifejti, hogy az elfogadás a „párt radikális magját” mutatja, amely antiszemitizmust rejt. Ezzel szemben a Nemzetközi Holokauszt Emlékezés Szövetsége (IHRA) által az antiszemitizmusra vonatkozó definíciót elutasították, amelyet elnyomónak tekintenek annak ellenére, hogy Németországban a közélet számos területén alkalmazzák.

Felix Klein antiszemitizmus-megbízott sajnálja ezt az eltérést, és az IHRA meghatározását értékes eszköznek tartja a zsidógyűlölet elleni küzdelemben. A Balpárt nehéz helyzete ellenére annak vezetője, Jan van Aken hangsúlyozza, hogy Izrael létjogosultsága továbbra is a párt DNS-ének része, és az izraeli kormányzat megfelelő kritikája nem nevezhető antiszemitának.

A társadalmi feltételek gyorsan változtak. A Hamász 2023. október 7-i Izrael elleni támadása óta megkétszereződött az antiszemita bűncselekmények száma Németországban. A Bundestag ezért határozatot hozott az antiszemitizmus ellen, hogy ellensúlyozza a növekvő gyűlöletet.

A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a Baloldal válaszúthoz érkezett. Hogy ezután mi lesz a párttal, az majd kiderül. Egy tisztázó szó a helyzetről nemcsak a többi pártnak, hanem sok érintett állampolgárnak is hasznára lett volna. Ideje visszatérni a tiszteletteljes párbeszédhez – egy olyan társadalom számára, amelyben az antiszemitizmusnak nincs helye.