Szent Péter-Ordingba deportált gyerekek: A múlt traumáinak láthatóvá tétele
Emlékezés a gyermekkitelepítésre: Szent Péter-Ording 325 000 gyermek 1945-1990 közötti tapasztalatait emeli ki.

Szent Péter-Ordingba deportált gyerekek: A múlt traumáinak láthatóvá tétele
St. Peter-Ordingban jelenleg fontos lépést tesznek annak érdekében, hogy megbirkózzanak a gyermekek elküldésének fájdalmas történetével. Ma körülbelül 325 000 gyermek van, akiket 1945 és 1990 között több mint 40 gyermekszanatóriumba küldtek elsősorban „gondozási” céllal. NDR jelentések. Becslések szerint a Németországba küldött gyermekek száma 6-8 millióra tehető. Ezek a gyerekek három-hat hetet töltöttek speciális létesítményekben, miközben szüleik nem voltak jelen. A valóságot azonban sokak számára gyakran a kényszer és az elszigeteltség jellemezte, amint azt az érintettek beszámolói mutatják.
A „Schickungskinder SPO” otthoni csoport kezdeményezésére 2024 szeptemberében indult kerekasztal célja, hogy láthatóvá tegye e gyerekek sokszor fájdalmas élményeit. Ide tartoznak az erőszakról, a kényszerevésről és a lelki megaláztatásról szóló jelentések. Claudia Johansson, aki maga az egyik elküldött gyermek, és a többi résztvevő szakértők, például Dr. Helge-Fabien Hertz vezetésével megvitatják az egyéni sorsokat és kihívásokat. A táblázatban egykori fürdőgyerekek, lakók, valamint a közösség és Schleswig-Holstein tartomány képviselői szerepelnek.
A deportált gyerekek élményei
Ezekben az otthonokban sok gyermek tapasztalt érzelmi és fizikai bántalmazást. Ahogy az NDR-jelentés kifejti, az ezekről a tapasztalatokról szóló jelentések riasztóak. A kényszerevést és a szigorú pihenőidőket gyakran oktatási intézkedésként indokolták, de ma már egyre inkább a pszichológiai erőszak formáinak tekintik ezeket a gyakorlatokat. A [Christian-Albrechts-Universität zu Kiel] tanulmánya (https://www.uni-kiel.de/de/detailansicht/news/20221102-studie-kinderverschickung) mélyreható elemzést végez, és megvilágítja ezt a sötét időt. A történészek felfedték, hogy a testi fenyítést és a büntetőintézkedéseket régóta normális nevelési módszernek tekintik.
Más szörnyű tényeket is dokumentáltak, beleértve a nyugtatók használatát, gyakran a szülők tudta nélkül. Az otthonokban sok gyermeket gyógyszerrel kezeltek nyugtalanságuk megfékezésére, ami a bántalmazás másik aspektusa. Sylvia Wagner gyógyszerész dokumentálja ezeket a gyakorlatokat és a kapcsolódó kockázatokat. A gyógyszerek használata a gyermeki jogok undorító semmibevételének példája.
Egészséges újraértékelés
A kerekasztal nemcsak a sötét fejezeteket tárgyalja, hanem egy közös nyilatkozat kidolgozását is célozza. Négy ülés után állandó kiállítást terveznek az Eiderstedti Múzeumi Tájban, hogy ez a téma látható legyen a jövő generációi számára. A társadalomban való meghallgatás iránti erős vágy kíséri az érintettek olyan átfogó folyamatot, amely túlmutat a múltbeli rossz bánásmódon.
Sajnos az érintettek közül sokan úgy érzik, hogy cserbenhagyta a politika. Mindazonáltal van remény arra, hogy a projekt mintaként szolgálhat más helyeken, hogy rávilágítson a deportált gyermekek egyéni sorsára. Történelmileg ez egy szükséges lépés ahhoz, hogy a deportált gyermekek megkapják azt az elismerést, amelyre oly égetően szükségük van.
Az igazságszolgáltatáshoz vezető út sziklás, de minden elmesélt történettel növekszik a remény a jobb megértés és a jövő nemzedékei számára egy védett jövő felé. Mindannyiunkon múlik, hogy meghallgassuk ezt a gyakran elfeledett gyerekcsoportot, és ne hagyjuk figyelmen kívül a történeteiket.