Ukránok Németországban: Majdnem 60%-uk szeretne tartósan maradni!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Egy tanulmány szerint az ukrán menekültek 60%-a hosszú távon szeretne Németországban maradni, a nyelv és a társadalmi kapcsolatok befolyásolják.

Eine Studie zeigt, dass 60% der ukrainischen Flüchtlinge langfristig in Deutschland bleiben wollen, beeinflusst von Sprache und sozialen Kontakten.
Egy tanulmány szerint az ukrán menekültek 60%-a hosszú távon szeretne Németországban maradni, a nyelv és a társadalmi kapcsolatok befolyásolják.

Ukránok Németországban: Majdnem 60%-uk szeretne tartósan maradni!

A Szövetségi Népességkutató Intézet (BiB) jelenlegi tanulmánya szerint a Németországban tartózkodó ukrán menekültek csaknem 60%-a hosszú távon szeretne kivándorolni. Ez felvet egy érdekes kérdést: Mi tartja itt az embereket, és milyen tényezők befolyásolják a végleges maradásról szóló döntésüket? Az eredmények szerint a felnőttek 49%-a, a gyerekek és fiatalok 34%-a szándékozik „örökké” a Szövetségi Köztársaságban élni. Ezek a számok az ukrajnai konfliktus folyamatos hatását szemléltetik.

Érdekes szempont a német nyelvtudás és a maradási lehetőség közötti kapcsolat. A tanulmány azt mutatja, hogy a menekültek szívesebben maradnak Németországban, ha megfelelő nyelvtudással rendelkeznek, és képesek voltak társadalmi kapcsolatokat kialakítani. A legfrissebb adatok szerint jelentősen javult az ukrán gyerekek és fiatalok német nyelvtudása. 2022-ben 92%-uk értékelte tudását „egyáltalán nem” vagy „elég rossznak”, de 2025-re ez az arány már csak 13 százalékra csökkent.

A nyelvi kompetencia, mint az integráció kulcsa

A fiatalok nyelvtudása a szüleikére is hatással van. Míg a gyerekek és fiatalok 48%-a jelenleg jónak vagy nagyon jónak értékeli nyelvtudását, addig a felnőttek száma ennél jóval alacsonyabb, mindössze 8%. Ez a dinamika azt mutatja, hogy az oktatáshoz való jó hozzáférés és a közösséghez tartozás érzése kulcsfontosságú az integráció során. Átlag alatti azonban az ukrán gyerekek összetartozás-érzete a német iskolarendszerben: mindössze 63%-uk érzi magát igazán hozzátartozónak.

Megdöbbentő egy pillantás a menekültek foglalkoztatására: a 20 és 50 év közötti ukránok foglalkoztatási rátája a 2022 őszi 18%-ról 2025 nyarának elejére lenyűgöző 53%-ra emelkedett. Erőteljes növekedés lesz itt, különösen 2024-ben. Az is világossá válik, hogy a korábban elmenekülők általában jobb képzettséggel rendelkeznek, amikor a felsőoktatásba bekerültek, 62%-uk4 volt felsőfokú végzettségük. később léptek be az országba. Ez a helyzet arra utal, hogy az integráció a társadalom azon feladataitól is függ, amelyek lehetőséget kínálnak az újonnan érkezőknek képességeik használatára, fejlesztésére.

A migráció társadalmi vonatkozásai

De nem csak az oktatás és a foglalkoztatás játszik szerepet. A társadalmi környezet is nagyban befolyásolja az integráció érzését. Jelenleg körülbelül 1,2 millió ukrán él Németországban, és köztük van egy figyelemre méltó tanulmány a kapcsolati dinamikáról. Az ukrán nők 24%-a párjával, 31%-a egyedül, 45%-a pedig egyedülállóan érkezett Németországba. Eközben az együtt menekült párok 29%-a szakított, ami különösen valószínűbb a nem házas párok esetében. Azok a nők, akik hosszú távú perspektívát keresnek Németországban, nagyobb valószínűséggel válnak el hazájukban élő partnereiktől.

A menekültek élethelyzetéről szóló jelenlegi jelentések azt is megmutatják, hogyan viszonyul egészségi állapotuk a német lakossághoz: az egészségi állapot átlagosan a németországi szinten van, az 1-től 5-ig terjedő skálán 3,5 pontos értékkel. Ez egy újabb jele annak, hogy az ukrán menekültek általában fiatalabb, jobban képzett csoportot képviselnek, 60%-uk felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

Összességében elmondható, hogy az ukrán menekültek németországi beilleszkedését számos nyelvi és társadalmi tényező befolyásolja. Ez azt jelenti, hogy a téma továbbra is aktuális és izgalmas a társadalom számára, különös tekintettel az ukránok hosszú távú németországi letelepedéséből adódó kihívásokra és lehetőségekre. A tanulmányról bővebben a Welt honlapján egy részletes cikkben olvashat: Welt.de.