Szeméthegyek a régi ruhakonténerek mellett: kellemetlenség az MV-ben!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Túltöltött régi ruhakonténerek és növekvő szeméthegyek MV-ben - problémák és változások a textilártalmatlanításban 2025-től.

Überfüllte Altkleidercontainer und wachsende Müllberge in MV – Probleme und Veränderungen bei der Textilentsorgung ab 2025.
Túltöltött régi ruhakonténerek és növekvő szeméthegyek MV-ben - problémák és változások a textilártalmatlanításban 2025-től.

Szeméthegyek a régi ruhakonténerek mellett: kellemetlenség az MV-ben!

Egy olyan időszakban, amikor a fenntarthatóság nagyon fontos, a régi ruhák ártalmatlanítása egyre inkább előtérbe kerül, és nem csak Kölnben. Ez inkább egy országos jelenség, amelynek meg kell küzdenie a túltöltött használtruha-konténerekkel és a vadszeméttel. A problémák különösen szembetűnőek Mecklenburg-Elő-Pomeránia nagyvárosaiban, mint például sueddeutsche.de jelentett. Az év eleje óta megnőtt a panaszok száma, különösen Schwerinben, ahol 104 konténer található a város területén.

A növekvő problémák egyik oka a használt textíliák bizonytalan újrahasznosítási lánca. Egy fontos újrahasznosító fizetésképtelensége további bizonytalanságot okozott. A használt textilek értékesítési piaca például Ukrajnában és Afrikában is összeomlott, ami nem éppen javít a helyzeten. Más városok, mint például Rostock, ahol több mint 200 használt ruházati konténer található, és Greifswald, ahol körülbelül 150 konténer található a város területén, osztják a szeméthegyekkel kapcsolatos aggodalmakat.

Új jogi követelmények és kihívások

2023. január 1-től szelektív gyűjtési előírás van érvényben a textilekre az EU-ban. Ez a szabályozás azonban zavart kelt a fogyasztókban. A média hamis hangjai azt állítják, hogy a szennyezett és szakadt ruhákat többé nem szabad a háztartási hulladékkal együtt kidobni. „Ez azonban nem helyes” – hangsúlyozza Uwe Feige, a jénai önkormányzati szolgálat üzemvezetője, mint chip.de show. A használtruha-gyűjtés piaca jelentősen átalakult, és sok társadalmi szervezet kivonul anyagi gondok miatt.

A közelmúltban vált ismertté, hogy Németországban évente több mint egymillió tonna használt textíliát gyűjtenek össze, de ezeknek csak mintegy 50 százaléka használható még. A többit főleg az EU-n kívül értékesítik. A kihívások összetettek: nincsenek megfelelő újrahasznosítási módszerek és a növekvő feldolgozási költségek érintik a használtruha-ipart. A szálról szálra történő újrahasznosítás elméletileg probléma, de a gyakorlatban még mindig messze van az ipari felhasználástól, ahogyan zdf.de beszámol.

Kitekintés a jövőbe

2025-től még szigorúbb előírások vonatkoznak a gyengébb minőségű vagy sérült textíliák ártalmatlanítására. Ez tovább növelheti az önkormányzati konténerekre nehezedő nyomást, és több másodlagos lerakódáshoz vezethet. Ennek ellenére van remény a digitális jövőre, hiszen szó van a kiterjesztett gyártói felelősségről, amelyet a következő egy-két évben bevezethetnek.

Németországban a régi ruhagyűjtést nagyrészt non-profit szervezetek végzik. Jelenleg az összegyűjtött régi textíliák több mint 60 százalékát újrahasznosítják, ami pozitív, tekintettel a növekvő hulladékhegyekre. A fogyasztóknak kevesebbet kell fogyasztaniuk, és fenntartható termékekre kell támaszkodniuk. Bizonyos értelemben személyes felelősségre van szükség, mint valaha, hogy ezt a problémát kordában tartsuk.