Június rekord: Több mint 2300 hőséghalál Nyugat-Európában a klímaváltozás miatt!

Június rekord: Több mint 2300 hőséghalál Nyugat-Európában a klímaváltozás miatt!

2023 júniusa rekordhónapként vonul be Nyugat-Európa történelemkönyvébe: most megerősítést nyert, hogy ez volt a valaha feljegyzett legmelegebb június, 20,49 Celsius fokos átlaghőmérséklettel. Ez az EU klímaváltozási szolgálatának, a Kopernikusz legfrissebb, 1950-re visszanyúló adataiból derül ki. Különösen robbanásveszélyes: számos városban 40 Celsius-fok feletti szélsőségeket értek el, amint azt egy átfogó tanulmány is mutatja, amely szintén a hőség okozta pusztító halálesetekre utal. Az eredmény: A június végétől július elejéig tartó hőhullám idején tizenkét európai nagyvárosban összesen mintegy 2300 halálesetet számoltak össze, ami drámai növekedés, amely szorosan összefügg az éghajlatváltozással. Statisztikailag ezek közül körülbelül 1500 haláleset közvetlenül a globális felmelegedés okozta emelkedő hőmérsékletnek tulajdonítható. Abban az időben, amikor sokan még nem érezték teljesen a hőséget, a kockázat különösen nagy volt. Az éghajlatváltozás hatása nélkül mindössze 800 ember halt volna meg hőségben, ami rávilágít a globális felmelegedés riasztó hatására. [PZ News jelentések](https://www.pz-news.de/home_artikel,-Rekord-Juni-fuer-Westeuropa-Hohe- Zahl-von-Hitzetoten-_arid,2239875.html).

Ha részletesen megvizsgáljuk a számokat, világossá válik, hogy az idősebb polgárok különösen szenvednek a hőségtől. A hőség okozta halálesetek 88 százaléka 65 év felettieket érintett. A számok különösen magasak voltak a városi területeken, például Milánóban (320 további haláleset), Barcelonában (286) és Párizsban (235). London (171) és Frankfurt (21) is megszenvedte azokat a szélsőséges hőmérsékleteket, amelyeket a klímaváltozás világszerte, és nem csak Európában növel. Globálisan 2023 júniusa volt a harmadik legmelegebb rekord, és a globális hőmérséklet 1,3 Celsius-fokkal emelkedett az iparosodás előtti idők óta. Az, hogy a hőhullámok több halálesetet okoznak, mint más természeti katasztrófák, például a valenciai áradások, amelyekben 224 ember vesztette életét, éppoly beszédes, mint aggasztó. A DW.de kiemeli, hogy a napi maximumhőmérséklet 1-4 Celsius-fokkal emelkedik az éghajlatváltozás miatt. A mindössze 2-3 fokos eltérés pedig sokak számára életveszélyes helyzetet jelenthet.

Egészségügyi hatások és társadalmi kihívások

A hőség egészségügyi következményei különösen aggasztóak. A tanulmányok szerint Európában több mint 47 000 ember halt meg a magas hőmérséklet következtében csak 2023 nyarán. Nyilvánvaló, hogy a legsebezhetőbb csoportok, különösen a korábbi betegségben szenvedők vagy az idősebb generációk, különösen szenvednek a hőstressztől. A Robert Koch Intézet becslése szerint a terjedő fajok, például az ázsiai tigrisszúnyog által terjesztett trópusi betegségek által okozott esetek tényleges száma 40-50-szerese lehet a hivatalosan dokumentáltnak. A Deutschlandfunk hangsúlyozza, hogy az ilyen betegségek terjedése óriási egészségügyi kockázatot jelent, és a klímaváltozás következtében sok emberben megnyilvánuló pszichológiai kihívások mellett merül fel.

A politika óriási kihívásokkal néz szembe. Sok város még mindig nincs megfelelően felkészülve a hőhullámok okozta egészségügyi kockázatokra, amelyeket a szakértők kritikusan vizsgálnak, különösen Németországban. Az árnyék hiánya, az elégtelen zöldfelület és a túlzott tömítés néhány olyan probléma, amellyel foglalkozni kell a kánikula jobb túlélése érdekében. Az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére irányuló javaslatok, mint például a fosszilis tüzelőanyagok égetésének leállítása és a megújuló energiaforrások kiterjesztése, valóban olyan kihívást jelentenek, amellyel a társadalomnak foglalkoznia kell. Nem szabad elfelejteni, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedések, mint például az árnyékolt területek kialakítása vagy a hővédelmi koncepciók kiterjesztése, nem pusztán iránymutatások, hanem cselekvési utasítások, amelyek döntő jelentőségűek lesznek a jövő generációi számára.