Harvest of Shame: A próba a betakarítógépek kizsákmányolását tárja fel!

Harvest of Shame: A próba a betakarítógépek kizsákmányolását tárja fel!

Jelentős tárgyalás kezdődik ma Franciaországban, amely napvilágra hozza a népszerű pezsgőgyártás árnyoldalát. A Châlons-en-Champagne-i regionális bíróságon az embercsempészet és a be nem jelentett munkavégzésről tárgyalnak, amelyek divatosak az iparágban. A „szégyen szőlőszüretéről” már most is sok hír hallatszik, ami sok aratómunkás botrányos munkakörülményeiről szól. Ezek a sérelmek elsősorban a Maliból, Szenegálból és Mauritániából származó munkavállalókat érintik, akik katasztrofális körülmények között élnek, és gyakran tartózkodási okmány nélkül kell dolgozniuk. A pz-news.de értesülései szerint 2023 szeptemberében a rendőrség mintegy 60 ilyen aratómunkásról szerzett tudomást, akik emberi méltóságot aligha tanúsító állapotban élnek.

A sokszor egészségtelen körülmények között élő aratómunkások még az ígért napi 80 eurót sem kapják meg, és jóval kevesebbel kell megelégedniük. Maxime Cessieux ügyvéd, aki sok érintett munkavállalót képvisel, a rabszolgaság modern formájáról beszél. Nemcsak mezőgazdasági kisegítők munkaerő-közvetítő cége a dokkban, hanem ügyvezetője, két toborzója és egy bortermelő cég is. Ez felveti a kérdést: Hogyan engedhet meg egy ipar, amely a francia életforma szimbólumát testesíti meg, ilyen mélységes kizsákmányolást?

Betekintés az idénymunka valóságába

Az egyik szempont, amelyet gyakran figyelmen kívül hagynak, az a hatalmas üzlet, amely a pezsgősüveg szikrázása mögött rejlik. 2022-ben a pezsgőipar árbevétele meghaladja a hatmilliárd eurót, és évente több mint 100 000 idénymunkásra lesz szükség a mintegy 34 000 hektáros megművelt területen a szőlő betakarításához. A szőlőben végzett munka szigorúan szabályozott a törvényi előírások szerint, de sok dolgozó alacsony fizetésről és rossz körülményekről számol be. – írja a ZDF hogy az olyan idénymunkásoknak, mint Youssef, volt már olyan tapasztalatuk, hogy az ügyfelek egyszerűen eltűntek a munka elvégzése után anélkül, hogy egy centet fizettek volna.

Ráadásul a munkát nem könnyíti meg a fizikai megerőltetés és az sem, hogy minden szőlőt kézzel kell leszedni. A külföldi idénymunkások között, akiket gyakran pályaudvarokon vagy parkokban vesznek fel, sok menedékkérő van, akiknek extrém körülmények között kell dolgozniuk. A José Blancohoz hasonló szakszervezeti aktivisták ítélete egyértelmű: van egy kizsákmányolási rendszer, amelyben az ipar és a hatóságok részben felelős szerepet töltenek be.

Társadalmi felelősségvállalás és szemlélet

A pezsgőipar problémái nem újkeletűek. A szakszervezetek és a társadalmi egyesületek hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi sérelmek nem elszigeteltek. Már 2018-ban 125 külföldi aratómunkásról érkezett jelentés, aki hasonló körülmények között szenvedett. A Francia Liga az Emberi Jogokért (LDH) hangsúlyozza, hogy a farmok gyakran törvénytelen zónák. A jelenlegi helyzet nemcsak az iparban, hanem a kormánytól is újragondolást igényel.

Egyre világosabbá válik a mezőgazdaság külföldi idénymunkásoktól való függése, amit a landwirtschaft.de elemzése is mutat. aláhúzza. Ez a munkahelyzet nemcsak a szőlőszüretben tükröződik, hanem az egész agrárgazdaságban is, ahol egyre kevesebb német hajlandó ilyen fizikailag megterhelő munkát vállalni.

A pezsgőgyártókra nehezedő nyomás növekszik – nemcsak az ilyen jelentések által keltett rossz imázs miatt, hanem az olyan termékek versenyképességének növekedése miatt is, mint a Prosecco. A gyártóknak javítaniuk kell a munkakörülményekhez való hozzáállásukat, hogy megfeleljenek a fenntartható és etikus fogyasztás iránti növekvő igénynek.