Suche
Mein Konto
Ellenállás az SPD jelöltjével szemben: megválasztják Brosius-Gersdorfot?
A Bundestag 2025. július 4-én választ új alkotmánybírákat. Ellenállás Brosius-Gersdorf SPD jelölttel szemben. Nem egyértelmű többség.
Ellenállás az SPD jelöltjével szemben: megválasztják Brosius-Gersdorfot?
A jövő héten Berlinben a politikai színpadot három alkotmánybíró megválasztása uralja majd. Ahogy a taz A Bundestag a Szövetségi Alkotmánybíróság (BVerfG) új bíráinak megválasztására számít. A vita középpontjában az SPD jelöltje, Frauke Brosius-Gersdorf áll. Jelölése erős ellenállást váltott ki, különösen a CDU/CSU soraiból.
Brosius-Gersdorfot javasolják a szociáldemokraták a két betöltetlen bírói poszt egyikére. Az Unió részéről már most jelentős ellenállás tapasztalható. Különösen az olyan kérdésekkel kapcsolatos nézetei, mint az abortusz és az esetleges dekriminalizálás, sok CDU-t szkeptikussá tett. Ezt a radikális abortuszellenzők is alátámasztják, akik a jelöltsége ellen mozgósítanak, miközben Brosius-Gersdorf maga is tekintélyes jogászprofesszor.
Politikai feszültségek és ellenállás
A helyzet azért feszült, mert a jelöltek megválasztásához a Bundestag kétharmados többsége szükséges. A képviselőcsoportoknak együtt kell működniük annak érdekében, hogy a szavazás pozitív eredményt hozzon. Az Unió Günter Spinnert, az ismert bírót javasolja ellenjelöltnek. A szavazás eredménye is bizonytalan, mivel az FDP a legutóbbi szövetségi választás óta már nem képviselteti magát, a baloldal pedig továbbra is várja, hogy az Unió tárgyalásokat ajánljon fel. Az AfD potenciális többségi forrásból való kizárása még megnehezítheti a jelölésekről szóló döntést.
Egy másik robbanékony kérdés az alkotmánybírák szerepe a politikai diskurzusban. A kritikusok attól tartanak, hogyan NZZ azt mutatja, hogy ha a bírák túlságosan politikai befolyás alatt állnak, a BVerfG hírneve alááshat. Az ilyen aggodalmak különösen hangsúlyosak Brosius-Gersdorf baloldali meggyőződése kapcsán.
A bírósági struktúra és a közelgő választások
Az új kinevezésre sürgősen szükség volt, mert Josef Christ, az első szenátus bírája túllépte a korhatárt. Az Unió frakciója kezdetben Robert Seegmüllerre támaszkodott, de javaslata a zöldek vétója miatt megbukott. Más jelölteket is szóba hoztak, mint például Eva Menges és Oliver Klein a Szövetségi Bíróságtól, de kevés reakcióval. A napi hírek megjegyezte, hogy a csütörtöki szavazás forró krumplit jelent minden érintett számára. A BVerfG megfelelő új elnökének keresése mellett további cserékre van szükség.
Az egyértelműség hiánya Brosius-Gersdorf jelöltségével és az arra adott reakciókkal kapcsolatban azt mutatja, hogy a politikai meggyőződés milyen erősen polarizálódhat még egy alkotmánybíróságon belül is. Továbbra is kiderül, hogy a frakciók képesek-e felülkerekedni a nézeteltéréseiken, hogy megegyezzenek.