Késések a pforzheimi deportálási börtön bővítésében!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Pforzheim: A kitoloncolási fogva tartási központ bővítése 2027 tavaszáig halasztott. A jelenlegi helyzet és kihívások a fókuszban.

Pforzheim: Ausbau der Abschiebehaftanstalt verzögert sich bis Frühjahr 2027. Aktuelle Lage und Herausforderungen im Fokus.
Pforzheim: A kitoloncolási fogva tartási központ bővítése 2027 tavaszáig halasztott. A jelenlegi helyzet és kihívások a fókuszban.

Késések a pforzheimi deportálási börtön bővítésében!

A pforzheimi deportálási fogolytábor árnyékában további csúszások veszélye fenyeget: a tervezett bővítés, amely a jelenlegi 51-ről 80 férőhelyre emelte volna a kapacitást, idén nem fejeződik be a tervek szerint. Ehelyett az n-tv szerint a befejezés csak 2027 tavaszára várható. Az építkezés nehézségei sokrétűek, a tervezési és kivitelezési szakaszok során bekövetkezett előre nem látható megállapításoktól a tervezőirodák gyenge teljesítményéig terjednek.

Az intézményben jelenleg 45 férfi lakik, akiket jelenleg kitoloncolnak. Az átlagos tartózkodási idő körülbelül 23 nap. Bár a börtönt eredetileg 9 millió euróért tervezték volna bővíteni, a költségek jelenleg 13 millió euró fölé emelkedtek. Ez nem csak anyagi probléma, hanem logikus is, mert nagy a kereslet a deportálási helyek iránt. Már 2025 májusában is naponta 45-en tartózkodtak a létesítményben, Baden-Württembergben ekkor körülbelül 23 700 ember volt, akiknek el kellett hagyniuk az országot, és akiknek a kitoloncolását egyelőre felfüggesztették.

Kihívások és statisztikák

A pforzheimi deportálási fogdában, amely 2016-ban nyílt meg egykori ifjúsági központként, mára 90 százalékos a teltség. Ez bonyolítja a helyzetet, mert mindig vannak olyanok, akiknek el kell hagyniuk az országot, és arra várnak, hogy visszatérjenek származási országukba. A karlsruhei regionális tanács szerint körülbelül 252 alkalmazott irányítja a kitoloncolási folyamat összetett folyamatait. Gyakran adódnak nehézségek a kitoloncolások végrehajtása során, például a személyazonosító okmányok hiánya vagy az érintettek egészségügyi problémái.

  • Bis Ende April 2025 hatten rund 1.580 Personen allein im Südwesten die Rückkehr angetreten, verglichen mit 1.130 im Vorjahr.
  • Die meisten Abschiebungen betreffen sogenannte sichere Herkunftsländer, wie Nordmazedonien oder Georgien.
  • Die Gründe für nicht durchführbare Abschiebungen sind vielseitig und stellen die Organisation vor erhebliche Herausforderungen.

A kitoloncolásig tartó fogva tartás jogi kerete Németországban összetett módon épül fel. Elsősorban végső eszköznek tekintik az ország elhagyására kötelezett személyeket az ország elhagyására, mivel sokaknál a kitoloncolási végzés vagy az elutasított menedékkérelem a fogva tartás oka. Az európai visszatérési irányelv azt is előírja, hogy világosan el kell különíteni a kitoloncolásig tartó fogvatartást és a börtönt, de az emberi jogi szervezetek jelentései szerint ezeket a követelményeket nem mindig tartják be.

Társadalmi hatás

A németországi kitoloncolásra váró fogva tartásról szóló nyilvános vitát gyakran kritikus perspektívák jellemzik. Kérdéseket vet fel az a feltétel, hogy a fogvatartottak éjszakánként a cellákba vannak zárva, miközben nappal főzési lehetőséggel ellátott társalgókban tölthetik idejüket. A kommunikációs eszközökhöz való hozzáférés erősen korlátozott; A mobiltelefonok használata tilos, ami tovább növeli a fogvatartottak elszigeteltségét. Ezek a körülmények megnövekedett kérdésekhez vezetnek az emberi méltóság és a kezelési módszerek tekintetében az adott létesítményekben. A [Deutschlandfunk] (https://www.deutschlandfunk.de/ab Schiebehaft-abschiebung-asylsuche-fluechtende-100.html) szerint embertelen bánásmódról is érkeznek jelentések, amely nemcsak a fogvatartottakat, hanem a társadalom egészét is érinti.

A fogva tartási központ bővítésének szükségessége tükrözi azokat a nehéz körülményeket, amelyek között a kitoloncolás folyamata zajlik. Az ország elhagyására kényszerültek befogadására irányuló nyomás fokozódásával felmerül a kérdés, hogy valójában mennyire humánus és fenntartható ez a fajta bezártság, és milyen változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy megfeleljünk a menekültügyi törvény és a menekültpolitika kihívásainak.