Megkezdődött a rheinaueni mentés: 8,5 millió euró a természetért!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Rastatt kiterjedt környezetvédelmi projektet kezdeményez a veszélyeztetett Rajna ártereinek renaturálására a biológiai sokféleség megőrzése érdekében.

Rastatt initiiert ein umfangreiches Umweltschutzprojekt zur Renaturierung der bedrohten Rheinauen, um Artenvielfalt zu erhalten.
Rastatt kiterjedt környezetvédelmi projektet kezdeményez a veszélyeztetett Rajna ártereinek renaturálására a biológiai sokféleség megőrzése érdekében.

Megkezdődött a rheinaueni mentés: 8,5 millió euró a természetért!

A Rajna árterei körüli régióban Rastatt és Seltz-Munchhausen között a jelek változásra utalnak. Ambiciózus környezetvédelmi projekt indult a kritikusan veszélyeztetett folyami tájak megmentésére. Szerda délután Rastattban letették ennek a kezdeményezésnek az alapkövét, amelynek célja az értékes rajnai árterek teljes 812 hektáros megőrzése. A következő tíz évben összesen mintegy 8,5 millió eurós beruházást terveznek. Ez a lépés még sürgetőbbnek tűnik az éghajlatváltozás emlékezetes hatásai miatt, mivel a rajnai vizes élőhelyek nagy veszélyben vannak, ahogy SWR-10.

A projekt azonban nem csak az anyagi szempontokat célozza meg, hanem a veszélyeztetett állat- és növényfajok, így a jégmadár és a zöld leányka természetes élőhelyeinek helyreállítását is. Ennek érdekében együttműködési megállapodást írnak alá a Szövetségi Közlekedési Minisztérium, Baden-Württemberg tartomány és a NABU között, amelynek célja a természet helyreállítása a felső-rajnai hajózás követelményeinek megfelelően.

Átfogó renaturációs intézkedések

A renaturációs intézkedések változatosak. A Rajna régi mellékcsatornáit és az ártéri vizeket újra kell aktiválni az átereszek bővítésével és a régi Rajna ágak jobb összekötésével a főfolyóval. Ezek a lépések kulcsfontosságúak a régi folyóágak jobb ellátása érdekében az árvizek idején, és megakadályozzák ezen érzékeny élőhelyek kiszáradását. A teljes projektet 2034 végéig valósítják meg, különös figyelmet fordítva három nagy ártéri tájra - a Plittersdorfer Altrheinre, a Bremergrundra és a Dettenheimer Rheinaue-ra - a NABU tájékoztatása szerint.

De a kihívások nagyok. Az ártéri táj korlátozott vízkeringést szenved, ami nemcsak kiszáradáshoz vezet, hanem súlyosan veszélyezteti a biodiverzitást is. Az OpDyNat projekt, amely az ó-rajnai karok ökológiai összekapcsolására összpontosít, a vízkeringés javítását és az ártéri ellenálló képesség erősítését célozza. Ez a kezdeményezés egyesíti a német és francia szakértelmet, és előmozdítja a fenntartható, határokon átnyúló együttműködést a környezet- és éghajlatvédelem területén az [Interreg Oberrhein] szerint (https://www.interreg-oberrhein.eu/projet/renaturierung-der-rheinauen-zur-erhaltung-von-chaften-und/s-land).

Az éghajlatváltozás és következményei

A másik hangsúly a klímaváltozás drasztikus hatásaira irányul. Az érzékeny élőhelyeket ismételten extrém időjárási viszonyok érik. Alacsony vízállás esetén az ártéri vizek gyorsabban kiszáradnak, ami tönkreteszi a vízhálózat összekapcsolhatóságát. A halak és a vízi szervezetek egyre nehezebben érik el a kritikus élőhelyeket. Dr. Volker Späth szakképzett erdész előadásában ezen kihívások leküzdésével is foglalkozik 2025. július 3-án, az „Életfolyamok (on) a Rajnán és a Murgon” című különleges kiállítás keretében. Az előadás bemutatja, hogyan lehet jobban áthaladni az ártéren, hogy megakadályozzuk a víz „felborulását”, ahogy a Museum.de-klimawandels.

Összességében a Felső-Rajna renaturációs projektje fontos lépést jelent a biológiai sokféleség védelme és a folyami tájak jövő generációk számára történő megőrzése felé. Bárki, akit érdekel, örömmel elmélyülhet a projekt sokrétű témáiban, és esetleg aktívan részt vehet az iskolák és a lakosság számára szervezett környezeti nevelési formátumokban.