Erőszakos bűnözők kötelező kórházi elhelyezése: Az orvosok riasztanak!

Erőszakos bűnözők kötelező kórházi elhelyezése: Az orvosok riasztanak!

Németországban riasztó jelenség az elmebetegek által elkövetett erőszakos cselekmények. Megdöbbentő esetek történtek a közelmúltban: egy férfi késsel ölt meg két embert Aschaffenburgban, egy nő pedig 18 embert megsebesített egy lövöldözésben a hamburgi központi pályaudvaron. Münchenben is két másik férfira eresztettek késsel egy férfit. Ezek az események ismét kérdéseket vetnek fel a társadalom biztonságával és a mentálhigiénés rendszer képességeivel kapcsolatban. A [Welt] szerint (https://www.welt.de/forschung/article256290940/psychisch-krank-psychiater-streiten-fuer-mehr-zwangseinweisungen-von-violenttaetern.html) ismét fellángolt az erőszakos személyek kényszerbeengedéséről szóló vita.

A hangsúly a Német Pszichiátriai és Pszichoterápiás, Pszichoszomatikai és Neurológiai Társaság (DGPPN) új állásfoglalásán van. Ez szükségessé teszi a jogi lehetőségek rugalmasabbá tételét annak érdekében, hogy az erőszakos személyeket akaratuk ellenére pszichiátriai kezelésbe vonják. A DGPPN elnöke, Euphrosyne Gouzoulis-Mayfrank hangsúlyozza, hogy meg kell találni az egyensúlyt az egyéni szabadság és a közösség védelme között. Az akut rizikópotenciál gyakran nem bizonyított kellően, ami szükségtelenül gyors elbocsátáshoz vezet a pszichiátriai klinikáról. Tragikus annak a nőnek az esete, akit Hamburgban megkéseltek, és csak előző nap engedtek el a kezelésből.

A kezelés és a megelőzés szerepe

Az állásfoglalást támogató DGPPN és a Német Mentális Egészségügyi Társaság (DGSP) hangsúlyozza, hogy a mentális betegségek korai és következetes kezelése a leghatékonyabb stratégia az erőszak megelőzésére. A pszichózisok és a kábítószer-függőségek különösen olyan rendellenességek, amelyeknél statisztikailag fokozott az erőszakos cselekmények kockázata. Fontos hangsúlyozni, hogy az elmebetegek gyakran inkább erőszak áldozatai, mint elkövetői.

A jobb ellátás iránti igény kielégítése érdekében a közösségi pszichiátriai és igazságügyi orvosszakértői struktúrák bővítésére van szükség. Ez magában foglalja az alacsony küszöbű segítségnyújtást és a megkereső szolgáltatásokat, amelyeket az érintettek közvetlenül elérhetnek. A nyilvántartásba vétel helyett a kibocsátás utáni terápiás feltételeket jobban kell alkalmazni. A regisztrációkkal és adatgyűjtéssel foglalkozó politikai megbeszélések tovább stigmatizálhatják az érintetteket, és árthatnak ellátásuknak – figyelmeztet a DGPPN.

Leküzdeni a stigmát

A mentális betegségek megbélyegzése egy másik akadály, amelyet le kell győzni. Sok szenvedő kirekesztettnek érzi magát, és fél segítséget kérni, ami növeli annak kockázatát, hogy betegsége krónikussá válik. Az [Ärzteblatt]-ban (https://www.aerzteblatt.de/archiv/stigmatisierung-psychischer-kranken-die-zweitere-kranken-06fe9a52-e966-4e08-8c55-7b0fe431acdf) megjelent jelentés szerint a megbélyegzés nemcsak további megbélyegzést jelent az érintettek számára. „második betegség”.

E probléma ellensúlyozására országos szintű tevékenységeket szerveznek, mint például a Mentális Egészség Akcióhét, amelyre évente októberben kerül sor. A 2021-es koalíciós megállapodásban oktató kampányt hirdetnek a mentális betegségek desztigmatizálására. Bizonyítékokon alapuló stratégiákra is szükség van a megbélyegzés csökkentésére. A cél a mentális betegségek jobb megértésének elősegítése és az előítéletek csökkentése.

Összességében a szakértők egyetértenek abban, hogy a társadalom újragondolására van szükség ahhoz, hogy meg tudjunk felelni a mentális egészséggel kapcsolatos kihívásoknak. A kötelező beutazásról szóló vita azt mutatja, hogy a probléma összetett, és számos szempontot figyelembe kell venni mind az érintettek igényeinek, mind a lakosság biztonságának kielégítése érdekében.