Társadalom átalakulóban: Az Egyházmegyei Tanács a föld átalakulására szólít fel

Társadalom átalakulóban: Az Egyházmegyei Tanács a föld átalakulására szólít fel

Az őszi nagygyűlés második napján Kölnben ülésezett az egyházmegyei tanács, hogy megvitassák a sürgősen szükséges társadalmi átalakulást. E viták oka Assisi Ferenc Napénekének 800. évfordulója, amely szöveg ma is rendkívül aktuális. Az Egyházmegyei Tanács elnöke, Schütz Hildegard határozottan kijelentette, hogy a földet nem tulajdonnak, hanem testvérnek kell tekinteni, és hangsúlyozta, hogy a teremtés közös otthonunk. Ebben az összefüggésben utalt a belső átalakulás filozófiailag és szellemileg mélyreható megközelítésére, amely elengedhetetlen a külső változásokhoz.

Kulcsszóváltás: Prof. Dr. Martin Schneider erkölcsteológus és társadalometikus lenyűgöző vitaindító beszédet tartott a társadalmi struktúrán való munka szükségességéről. Kiemelte a „Laudato Si” enciklika fontosságát, amely fordulópontot jelent az ökológiai és társadalmi tudatról szóló vitában. Schneider élesen bírálta, hogy sok fontos döntést még mindig halogatnak. A „szokásos üzleti élet” már nem fenntartható, különösen az ökoszisztémánk közeledő fordulópontjaira való tekintettel. Emlékeztetett arra, hogy az embereknek joguk van tiszta vizet követelni – ez a cél nem csak külső, hanem belső átalakulást is igényel.

Út egy olyan jövő felé, amelyet érdemes élni

Schneider idézte Joanna Macy ismert környezetvédelmi aktivistát, aki kihívást lát egy haldokló kultúra pásztorkodásában és egy új, életet fenntartó közösség létrehozásában. A befektetőket, mint az „elégségesség politikáját”, szükségesnek tartják ahhoz, hogy fenntartható életmódot váltsanak, és az ökoszisztémákat közösségi tulajdonnak tekintsék. A küldöttek különböző munkacsoportokban megvitatták, hogyan lehet ezeket a változtatásokat a többség számára elfogadhatóvá tenni mind személyes környezetben, mind társadalmi szinten.

Ezek a viták korántsem új keletűek. A Laudato Si enciklika, amelyet Ferenc pápa 2015. május 24-én adott ki, a klímaváltozást helyezte a figyelem középpontjába, és delegitimálta az egyházon belüli és kívüli tagadókat. Az enciklika megalkotásában kulcsszerepet játszó Ottmar Edenhofer klímakutató a természet, a környezet és a légkör holisztikus szemléletének szükségességét, mint az emberiség közös tulajdonát helyezte a középpontba. XIV. Leó új pápával ennek a hagyománynak a folytatását reméli, amely az Egyház kohézióját és egységét hangsúlyozza, és a globális erőforrások méltányos felhasználását szorgalmazza.

Sürgős egy új etika

Ahogyan a Német Püspöki Konferencia dokumentumaiban többször is szerepel, a teremtésért való felelősség mint egyházi misszió központi téma. A „A sokféleség értékéről – a biodiverzitás mint a teremtésért való felelősség próbája” című kiadvány az egyház e kérdések tudatosítására irányuló átfogó erőfeszítéseinek példája. Az elmúlt években újra és újra világossá vált, hogy nemcsak a kialakult klasszikus keresztény értékek, hanem a tudományos szemlélet is fontos a fenntartható fejlődéshez.

Legyen szó a klímavédelemről, az energiaátmenetről vagy a biológiai sokféleség megőrzéséről: a viták sokfélék, és interdiszciplináris párbeszédet igényelnek a hit és a tudomány között. Amint Edenhofer hangsúlyozza, a társadalmi enciklikák intenzívebb tanácskozási folyamata döntő fontosságú az erkölcsi és tudományos ítéletek javítása és végül a hatékony lépések megtétele érdekében. A kritikus helyzetre való tekintettel most közös erőfeszítésekre van szükség.

E tekintetben elengedhetetlen a múlt tanulságainak figyelembe vétele, és az eredmények gyümölcsözővé tétele a jövőbiztos fejlődés érdekében. A „Napének” körüli vita és Assisi Ferenc őszinte gondolatai ebben az összefüggésben minden eddiginél relevánsabbak, és mindenkit arra hívnak, hogy segítsen egy élni érdemes jövő kialakításában.

Tudjon meg többet az éghajlattal és a társadalmi etikával kapcsolatos kihívást jelentő témákról: bistum-augsburg.de, vaticannews.va, dbk.de.