Építési munkák Freisingben: A Römerstraße váratlan késéseket okoz!

Építési munkák Freisingben: A Römerstraße váratlan késéseket okoz!

Az elmúlt napokban Freisingből olyan hírek érkeztek, amelyek a város új buszpályaudvaráról szólnak. A Clemensänger ipari területen megkezdődtek az építkezések, de már vannak kezdeti késések. Ezek összefüggésbe hozhatók a tervezett 32 új elektromos busz megkésett infrastruktúrájával. Elterjedt a pletyka, hogy a régi római út egy szakasza az ingatlanon fut, ami potenciálisan természetvédelmi kihívást jelent. A Stadtwerke igazgatója, Andreas Voigt visszautasította a pletykákat, de megerősítette a római út létezését. Elmondása szerint a földalatti római út dokumentálása folyamatban van, és ezeket az intézkedéseket már beépítették az ütemezésbe és a költségszámításba. Míg az utat egyszerű kavicsos útnak nevezik, a váratlan régészeti leletek az építkezés hosszadalmas késését okozhatják.

A régészeti munkákat eredetileg ezen a héten kezdték volna meg, de most a jövő hétre kell halasztani. A tervezett eljárás a termőtalaj eltávolítását, keresztmetszetek készítését és a leletek dokumentálását foglalja magában. Birgit Anzenberger régész egyértelművé tette, hogy az ilyen leletek ritkán tesznek boldoggá az építőket, különösen, ha út menti temetkezésről van szó.

A római út történelmi összefüggései

Nem szabad alábecsülni a római utak jelentőségét. Ezek a római úthálózat részeként épült utak összesen 80-100 ezer kilométert tettek meg. Nemcsak szállításra és kereskedelemre használták őket, hanem a csapatok gyors mozgására is, az uralom biztosítására. Ezen utak építése a talajnedvességtől független, összetett rétegszerkezettel járt. Különféle római utak léteztek, amelyek az igények és a cél függvényében változtak. Ezeknek az utaknak az építése sokkal kifinomultabb volt, mint sok modern út. A római úthálózat első szakasza, a Via Appia már ie 312-ben megépült. Befejezve. A mai utak közül sok ezekre a régi kapcsolatokra épül, amelyek egy része máig fennmaradt, még akkor is, ha gyakran már nem használják a hivatalos forgalomban.

Az izgalmas, hogy nemcsak Freisingben, hanem a szomszédos Weilheim-Schongau kerületben is fontos régészeti leletek kerültek elő. Ott fedezték fel a régészek Felső-Bajorország egyik legnagyobb temetkezési területét, amely több négyzetkilométeren terül el Pähl és Wilzhofen között. Az ásatások során bronzkori hamvasztásos sírokra és egy lehetséges ősi út maradványaira bukkantak. Ezek az utak a római utakhoz kapcsolódhatnak, amelyeket a történelem során a különböző városok és területek közötti kapcsolatok biztosítására használtak. Ez egy izgalmas kölcsönhatás a múltból, amely hatással van a helyi történelemre és a jelenlegi építési projektekre a régióban.

Következtetés: A freisingi építési munka több, mint egy műszaki projekt; érintik a történelem azon rétegeit, amelyek arra emlékeztetnek, hogy nem vagyunk egyedül a földön, hanem sok korábbi nemzedék örökségén állunk. Egy kis türelemmel és jó kézzel az önkormányzati közszolgáltatók és régészek pozitívan zárhatják az építkezést, és egyben megőrizhetik a történelmi kincseket.