Az EU nem sokkal a klímakonferencia előtt lazítja az éghajlat-változási célokat: mit jelent ez számunkra?

Az EU nem sokkal a klímakonferencia előtt lazítja az éghajlat-változási célokat: mit jelent ez számunkra?

Nagy a nyüzsgés az európai fővárosokban, és néhány nap múlva Brazíliában a klímavilágkonferencia a sarkon. Beszámolva 2025. november 3-án Nyomja meg az Augsburgot Bár a hivatalos cél továbbra is az üvegházhatású gázok kibocsátásának 90%-os csökkentése 2040-re 1990-hez képest, a nemzetközi jóváírások figyelembevételével lehetővé kell tenni a mérséklést. A nagy EU-államok, mint például Franciaország, Olaszország és Lengyelország 5 százalékponttal szorgalmazzák ennek a lehetőségnek a kiterjesztését, ami 85%-ra csökkentené a szükséges kibocsátáscsökkentést. Németország fontolóra veheti, hogy csatlakozik ehhez a kezdeményezéshez.

Az éghajlati célok betartásáról szóló vita a mélyreható ellenállás hátterében zajlik. Az EU-csúcs és a környezetvédelmi miniszterek e heti találkozója körül, amint arról beszámolt napi hírek említettük, vannak kritikus hangok az államokban. Az ellenállás elsősorban Lengyelországból, Magyarországról és a déli EU-országokból érkezik. Friedrich Merz kancellár alapvető változásokat szorgalmaz az éghajlat-politikában, és elkötelezett az innováció és a verseny mellett, miközben ragaszkodik a klímacélokhoz 2045-ig. A kritikusok szerint a status quo nem megfelelő, különösen az Egyesült Államok és Kína által már meghirdetett kötelező célokhoz képest.

Egység vagy széthúzás?

Az EU-nak mindeddig nem sikerült kötelező érvényű célt kitűznie 2035-re. Ez a bizonytalanság kérdéseket vet fel Európa globális klímavédelemben betöltött szerepével kapcsolatban. Az olyan kritikusok, mint az SPD európai parlamenti képviselője, Delara Burkhardt arra figyelmeztetnek, hogy az EU hitelessége forog kockán. Az Európai Zöldek jelentése szerint az EU akár jogi következményekkel is szembesülhet, ha a kibocsátási célok a 90%-os határ alatt maradnak.

A konferencia előtt az EU egyértelművé tette, hogy módosított úti céllal kíván utazni Brazíliába. A kibocsátási célokkal kapcsolatos bizonytalanság miatt olyan fontos feltörekvő országok is kivonultak, mint India és Dél-Afrika, amelyek már nem kívánnak részt venni a tárgyalásokon. Ez még bonyolultabbá teszi a helyzetet, különös tekintettel az európai kibocsátáskereskedelemről és a közlekedési ágazat lehetséges CO2-árazásáról folyó vitára.

Kitekintés a jövőbe

Az EU által követett klímacélok nemcsak az európai politika számára fontosak, hanem a tagállamok ENSZ-ben vállalt kötelezettségeinek is alapját képezik. Döntő lesz az is, hogy a 2035-re kitűzött 72,5%-os kibocsátáscsökkentési célt sikerül-e elérni, és hogyan. Ketyeg az idő, és a vitáknak még koránt sincs vége. Továbbra is izgalmas, hogy hová vezet az út, míg az EU-nak kedden kell döntést hoznia, és ki kell jelölnie a következő évek irányát. Európának meg kell mutatnia, hogy jó keze van az éghajlat védelmében – nem csak akkor, amikor beszélni kell, hanem a cselekvés terén is.